Az iráni konfliktus miatt kirobban 2026-os energiaválságon keresztül jól lekövethető egy feltörekvő piaci gazdaság válságállósága. Így reagált a magyar forint, a lengyel zloty, a cseh korona és a szlovák euró az idei év eddigi legfontosabb aszimmetrikus krízisére.
A szerző az Akcenta CZ igazgatótanácsának elnöke
2026 tavaszán az Izrael, az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus átmenetileg lezárta a Hormuzi-szorost, a Brent olaj ára pedig 100 dollár fölé emelkedett. A külső sokk komoly próbatételt jelentett a közép-európai gazdaságok számára. A visegrádi országok közül azonban három saját valutával rendelkező gazdaság meglepően ellenállónak bizonyult. A cseh korona és a lengyel zloty árfolyama alig mozdult el: előbbi 24,2, utóbbi 4,26 körül stabilizálódott az euróval szemben. Ebben szerepet játszott, hogy mindkét ország jegybankja magas kamatszintet tartott fenn, miközben a gazdasági növekedés sem torpant meg. A forint árfolyama más pályát járt be. Az év elején még közel 395 forintot kellett fizetni egy euróért. A téli közvélemény-kutatások után azonban fordulat következett, és a piac egyre nagyobb eséllyel számolt kormányváltással. A forint fokozatosan erősödött, majd az áprilisi választásokat követően 350 forint közelébe emelkedett. Ez közel 10 százalékos felértékelődést jelentett néhány hónap alatt.
