Megvolt Magyar Péter és Ursula von der Leyen találkozója, ami után a leendő magyar miniszterelnök azt írta, hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra. A követelmények teljesítése nem könnyű feladat, és bár a Tisza felhatalmazása kiemelkedő, számos buktató van az úton. Megismétli magát a történelem, vagy képes lesz-e Magyarország más utat bejárni, mint a pár éve induló lengyelek?
Mint ismert, szerdán a leendő magyar miniszterelnök az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével egyeztetett a befagyasztott uniós forrásokról. A Forbes.hu-n már a találkozó előtt részletesen írtunk arról, milyen kevés idő maradt megmenteni azt a 18 milliárd euró forrást, melyet az Európai Unió korábban jogállamisági aggályok miatt függesztett fel. Ursula von der Leyennel és António Costával folytatott tárgyalásairól Magyar Péter Facebook-oldalán számolt be, konstruktívnak nevezve azokat.
Bejegyzésében arról is írt, hogy az Európai Bizottság elnökével megegyeztek, a május 25-i héten kötik meg a megállapodást, ami szükséges az uniós ezermilliárdok hazahozatalához.
„Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy az Európai Unió nem támaszt olyan feltételeket, amelyek ellentétesek lennének hazánk érdekeivel” – állítja a posztban a Tisza elnöke, hozzátéve azt is: hamarosan érkezni fognak az uniós források Magyarországra.
De valóban ilyen egyszerű ez? A befagyasztott összegek egy részét – például a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap 10,4 milliárd euróját – augusztus 31-ig kell lehívni. Az időkeret tehát szűkös, Magyaréknak azonban nem kell teljesen a sötétben tapogatózniuk: a populista Jog és Igazságosság (PiS) pártot leváltó Tusk-féle lengyel kormány hasonló helyzetben találta magát pár évvel ezelőtt.
Magyar Péter és Donald Tusk februárban, a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében találkoztak. A leendő magyar miniszterelnök többször is hangsúlyozta a Lengyelországgal való szövetség fontosságát. Fotó: Magyar Péter Facebook
A lengyel példa
Bár szokatlan, hogy az Európai Bizottság beiktatása előtt fogadja egyik tagállamának miniszterelnökét, nem precedens nélküli: pont Donald Tusk volt az, aki tíz nappal megválasztása után már Ursula von der Leyennel találkozott. A körülmények is hasonlóak, mindkét megválasztott kormányfő áttörést ígért a demokratikus visszaélésekkel kapcsolatos nemzetközi vitákban.
Tusk koalíciós kormánya 2023 decemberében alakult meg. Mindössze két hónappal később, február 23-án Ursula von der Leyen már arról számolt be, az Európai Bizottság összesen 137 milliárd euróhoz való hozzáférést szabadít fel helyreállítási és kohéziós alapokból Lengyelországnak.
A pénzösszegeket a Tuskék előtti PiS reformjai miatt fagyasztották be, melyek főleg a független lengyel igazságszolgáltatást érintették.
Jogállamisági vita Lengyelországban
Az EB a pandémia utáni gazdasági fellendülést célzó uniós alapból, valamint a Kohéziós Alapból járó támogatásokat függesztett fel jogállamisági aggályai (Rule of Law) miatt.
A PiS-kormány nyolc év kormányzás alatt számos olyan igazságszolgáltatási reformot hozott, amelyekről azt állította, javítják annak működését, de az EB szerint inkább csak saját kezükbe próbálták vonni az irányítást, például politikai alapú kinevezésekkel.
A források befagyasztása után a Jog és Igazságosság néhány pontban engedett az uniónak, a 137 milliárd euróhoz való hozzáférést azonban már csak Tuskéknak nyitották meg Brüsszelben.
A lengyel igazságügy válságáról itt lehet részletesen olvasni.
Ahogy arról ebben a cikkünkben is írtunk, a lengyel kormányzat egyik első lépése az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérelmezése volt. A belépés végül 2024. márciusában lett hivatalos. A 2021 óta működő csalás- és korrupcióellenes Európai Ügyészséget azért hozták létre, hogy az EU költségvetésével kapcsolatos ügyeket vizsgálja. 27 tagállamból jelenleg 23 csatlakozott: Magyarország, Svédország, Dánia, és Írország nem. A Tisza Párt elnöke kampányában többször hangsúlyozta, hogy ezen a helyzeten is változtatna.
A lengyel kormányzat mozgásterét a PiS által támogatott elnökök (2025-ig Andrzej Duda, ezt követően Karol Nawrocki) jelentősen szűkítették. A lengyel berendezkedés szerint ugyanis az államfő a költségvetésen túl bármilyen törvényt megvétózhat, az új kormány pedig nem rendelkezik az elnöki vétó felülírásához szükséges háromötödös többséggel a lengyel parlament alsóházában, a szejmben.
Az EU-párti Polgári Koalíciónak ezért volt különösen nagy csapás a 2025-ös elnökválasztás, ahol Karol Nawrocki szűkösen, de legyőzte a Tuskék által támogatott jelöltet, Rafał Trzaskowski varsói polgármestert.
Sierpc, 2025. február 6.
Karol Nawrocki, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) elnöke, az ellenzéki Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) párton kívüli elnökjelöltje választási kampányrendezvényen mond beszédet a lengyelországi Sierpcben 2025. február 6-án. Lengyelországban május 18-án tartják az elnökválasztás elsõ fordulóját.
MTI/EPA-PAP/Tytus Zmijewski
Magyarország és Lengyelország esetében olyan sok párhuzam felfedezhető, hogy a két országgal szemben támasztott elvárások (a hivatalos dokumentumokban: super milestones) egymás mellett is szerepelnek. Ahogyan az Európai Parlament által jegyzett briefben is olvasható, míg Magyarország esetében 27 pontos feltételrendszer szerepel, addig a lengyeleknél ez nincs számszerűsítve. A jogállamisági célkitűzések főleg (de nem kizárólag) az igazságügyi rendszert, a bíróságok függetlenségét érintik.
Tusk kormányának törekvéseit az elmúlt években számtalan alkalommal blokkolták a PiS-párfogolt elnökök. A kétségbeesett lépésekben (legyen szó a bírók kinevezési rendszerének reformjáról, az Alkotmánybíróság átalakításáról, vagy a Legfelsőbb Bíróságon működő fegyelmi kamara felszámolásáról) az Európai Unió nem tudott segíteni a Polgári Koalíciónak, ez azonban azzal is járt, hogy
Lengyelország a mai napig nem felel meg egyes uniós mérföldköveknek – így nem fér hozzá a teljes összeghez sem.
Részsikerek persze vannak: az Európai Bizottság április végén jelentette be, hogy jóváhagyta Lengyelország egy újabb (7,2 milliárd eurós) kifizetési kérelmét az uniós helyreállítási alapból (RRF). A pénz a 137 milliárdos összfinanszírozás kisebbik, körülbelül hatvan milliárd eurós zsebéből folyik be. A mostani részlethez leginkább egészségügyi, digitalizációs és zöld beruházási feltételeket kellett teljesíteni. A lengyelek a hatvanmilliárdos RRF-alap több mint hatvan százalékát lehívták már (34 milliárd euró),
a teljes 137 milliárdos csomag viszonylatában azonban az arány jóval alacsonyabb, inkább 10-15 százalék körül mozog. A neheze így még itt is hátravan.
Donald Tusk az elmúlt években nehezített pályán próbálta hazahozni az uniós forrásokat. Magyar Péterre más miatt várhat bonyolult feladat. Fotó: Magyar Péter Facebook
Brüsszeli következtetések
