Megremeghet a Visa és a Mastercard európai fölénye, egy európai kezdeményezés kezdi ki a dominanciájukat.
Mi történt? Évtizedek óta két amerikai óriás kezén fut át szinte minden kártyás vásárlásunk. Most azonban geopolitikai feszültségek, uniós vizsgálatok és egy új európai kezdeményezés egyszerre kezdik ki a dominanciájukat, számol be a G7. Ha valaki ma kártyával fizet egy kisebb boltban, könnyen szembesülhet azzal, hogy az eladó inkább készpénzt kér. Ennek oka nem technológiai, hanem költségoldali: a kereskedőknek a saját és a vevő bankja mellett a kártyatársaságok felé is díjakat kell fizetniük. Egy 200 forintos terméknél ez akár a nettó ár 5-6 százalékát is elviheti, ami a szűk árréssel dolgozó kisvállalkozásoknál már fájdalmas tétel. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak feltérképezésére, visszaélhettek-e piaci erőfölényükkel. Amennyiben igen, akár az éves árbevételük 10 százalékát kitevő bírságot is kiszabhatnak rájuk. Korábban már volt példa büntetésre: 2019-ben a Mastercard 570,6 millió eurós bírságot kapott.
Részletek. Az európai piacon a tranzakciók összértékének 47 százaléka két amerikai cég, a Visa és a Mastercard rendszerein fut át. Az Európai Központi Bank adatai szerint 2025 első felében a kártyás fizetések az összes készpénzmentes tranzakció 57 százalékát tették ki az EU-ban. A 19 eurót használó ország közül 13-ban a kártyás vásárlások értékének legalább 96 százaléka ehhez a két szereplőhöz kötődik, miközben együttes piaci részesedésük 2010 óta megduplázódott.
