Kinyílt a keresleti és kínálati árolló az fővárosi ingatlanpiacon: az eladók még ragaszkodnak a koronavírus előtti árszinthez, de a vevők nem fizetnek annyit. Leginkább a panelek esetében érzékelhető a lakásárcsökkenés.
„Már tavaly ősszel megtorpant a kereslet a budapesti ingatlanpiacon – akkor még csak stagnálás kezdődött –, ami aztán a koronavírus miatti korlátozások idején esésbe váltott át” – állítja Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője az ingatlanközvetítő hálózat bejegyzésében.
Elmondása szerint az elmúlt két-három hétben indult be újra a kereslet, de még ezzel is körülbelül 30 százalékos az elmaradás a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ám a korlátozások nem csak a keresletre, hanem az árakra is hatással voltak: míg ezt megelőzően az ingatlanárak sokáig tartották a korábbi árszintet, a koronajárvány végül beindította a lakásárak csökkenését.
A kereslet csökkenésének hatására mintegy 10 százalékkal csökkentek az értékesítési árak március elejéhez képest.
Balla Ákossal, az irodahálózat névadó alapítójáról a 2020. májusi Forbes magazinban írtunk portrét: ő akkor nagyon lassú kilábalást és 20 százalékos ingatlanár-csökkenést jósolt a lakáspiacon.
Távol állnak egymástól a vevők és az eladók elképzelései
Az árcsökkenést ugyanakkor sok hirdető nem hajlandó tudomásul venni, és nem is tudja eladni az ingatlanát. „Nagyon nagy az árkülönbség a vevői és az eladói oldal között: egy erős 20 százalékról biztos beszélhetünk, de akadnak olyan tulajdonosok, akik a reális árhoz képest 10 millió forinttal többért hirdetik a lakásukat. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy például egy 30 milliós lakást 40-42 millióért szeretnének egyes tulajdonosok eladni, de az ilyen árakon hirdetett ingatlanokra természetesen nincs semmilyen érdeklődés” – hangsúlyozta Sebestyén Tamás. Ezeknek a hirdetőknek jellemzően nem sürgős az eladás, így inkább érdeklődés hiánya ellenére is tartják az árat.
Az árcsökkenés leginkább a panellakások esetében lehet érezni, 25 millió forintért már lehet kapni jobb állapotú panellakást a XIV. és XVI. kerületekben.
Családi házakat 50-55 millióért keresnek a vevők, míg panellakásokat 20-25 millió forint között, a téglaépítésű lakásokért pedig 30-35 millió forintot fizetnének. A lakások esetében még nagyjából találkozik is a kínálat a kereslettel, de a családi házakat jellemzően 60-70 millió forintért hirdetik a vevők által remélt 50-55 millióval szemben.
A keresleti és kínálati árolló következtében egyre természetesebbé vált az alku. Egyre többen hirdető megy bele az árengedménybe a sikeres eladás érdekében. Tapasztalata szerint ahhoz, hogy a vevők egyáltalán foglalkozzanak egy ingatlannal, minimum 3-5 százalékos alkuval kell számolni.
Már nem olyan olcsó az agglomerációba költözni
A szűkebb pénztárcájú vevők változatlanul az agglomerációban keresnek ingatlant, de egyre nehezebben találkoznak az elképzelések: a kelet-pesti elővárosok ingatlanjai drágultak, így már eltűnt az az árelőny, ami konkrét vásárlásra vinné az érdeklődőket. „Mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb árakról beszélhetünk a XVI. kerületen kívül fekvő agglomeráció esetében, de mondjuk Kistarcsa központi részén például majdnem ugyanolyan árak alakultak ki, mint Budapesten belül.”
A bérlakások piacán élénkült a mozgás a kínálat növekedésével, de az árak csak szerény mértékben csökkentek – legalábbis kisebb mértékben, mint amire a járvány miatt számítottak az ingatlanközvetítők. Bérlők is akadnak bőven, így nem lehetetlen kiadni a lakásokat, de az árazás kényes kérdés: akár egy 10 ezres nagyságrendű túlárazás miatt is hónapokra a piacon ragadhat a kiadó lakás. A Sebestyénhez tartozó kerületekben (Zuglóban és a Kertvárosban) jelenleg 150 ezer forintig keresnek a bérlők kiadó lakásokat, de az átlagos másfél-kétszobás albérleteket mintegy 120 ezer forintért kínálják.
