A piac megvette a sztorit, de az elemzők látnak még bőven megválaszolandó kérdéseket. Az is lehet, hogy nem a NIS miatt szárnyal a részvény?
A Mol egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy megvásárolja, pontosabban a várhatóan márciusi végleges szerződés aláírásáig még csak kötelező erejű szándéknyilatkozatot tesz a szerb olajvállalat, a Naftna industrija Srbije (NIS) 56,15%-os tulajdonrészére, azaz kivásárolják az orosz Gazpromot a vállalatból.
Ezzel egy hosszú hónapok óta tartó találgatássorozat végére tettek pontot, sok részletkérdés, például a pontos vételár ugyanakkor egyelőre nem ismert. Aleksandar Vucic szerb elnök a hét elején 0,9-1 milliárd eurós összegről beszélt, azóta viszont 1,4 milliárd eurós találgatások is napvilágra kerültek, így nyitott kérdések még bőven vannak az ügylet kapcsán.
Amerikai szankciók elől menekül a NIS
A tranzakció azért vált szükségessé a szerb fél számára, mert az amerikai kormányzat az orosz tulajdon miatt a NIS-t is felvette szankciós listájára, melynek ellátási láncai ezzel felborultak. Ha a vállalatból nem vásárolják ki az oroszokat, akkor akár az is elképzelhető lett volna, hogy Szerbia gyakorlatilag üzemanyag nélkül marad.
A Reuters számításai szerint a NIS felel a szerb üzemanyag-ellátás 80%-áért, így amennyiben az időközben többször is meghosszabbított, jelenleg március második feléig tartó türelmi idő vége előtt nem jött volna létre egyezség, Szerbia nehezen mérhető károkkal kellett volna szembe nézzen.
A NIS-ben fennálló orosz érdekeltség iránt a régión belül és azon kívülről is jelentős volt az érdeklődés, a potenciális vevőknek azonban több kritériumnak is meg kellett felelnie, és az orosz eladón túl például az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalt (OFAC) és a szerb illetékeseket is meg kellett győznie, lévén Szerbia számára nemzetstratégiai fontosságú, mégis amerikai szankció alá eső cégről beszélünk.
Érdekes részlet, hogy a szerb kormány egyébként szívesen, akár kétszeres áron is megvette volna a végül Mol által felmarkolt tulajdonrészt, de ez az ügylet egyelőre tisztázatlan okok miatt nem tudott végbemenni.
Elszállt a Mol részvénye a NIS-üzlet után
Az ügylet lezárását azok a befektetők is biztosan észrevették, akik nem követték napi szinten a NIS-szel kapcsolatos fejleményeket: a Mol részvénye ugyanis gyakorlatilag felrobbant a magyar tőzsdén a tranzakció hírére. Az elmúlt évet 2700-3200 forint közötti oldalazással töltő részvény
villámgyorsan áttört minden létező elemzői célárat, és évkezdő 2990 forintos árfolyamáról egészen 3998 forintig száguldott január végére.
A Mol árfolyama és a kereskedés volumene az elmúlt 5 napban. Forrás: BÉT, 2026. január 28. zárás után.
Az árfolyamdinamikát látva mindenféleképpen úgy tűnik, hogy a befektetők a Mol oldaláról sikernek könyvelik el a felvásárlást, a NIS tekintetében viszont nem tudunk ilyen eszközökhöz nyúlni, a szankciók miatt ugyanis egy éve nem zajlik kereskedés a szerb cég papírjaival.
Viszont ha csak a hideg tényeket nézzük, akkor a deallel a NIS-en túl Szerbia is jól járt, hiszen az ország üzemanyag-ellátása megmenekült a szankciók által generált bizonytalanság elől. Igaz, a szerb kormány minden bizonnyal jobban örült volna, ha állami kézbe tudja venni a céget.
Több kérdést is felvetnek az elemzők az üzlet kapcsán
