Ma is sokan dolgoznak jellemzően magas végzettséget igénylő szakmákban minimálbérre bejelentve, ami a szürkefoglalkoztatás egyik fajtája. Hányan rejtőzhetnek az adóelkerülés érdekben az alacsony fizetésűek közé?
A Defacto blog járt utána, mennyire gyakori ma valójában a magasabb keresetű dolgozók minimálbérre bejelentése. A szürkefoglalkoztatás egyik fajtája, amikor a valójában sokkal többet kereső dolgozókat minimálbérre jelentik be a munkáltatók.
Így a lehető legkevesebb adót kell fizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak, mégis jogosultak lesznek különböző társadalombiztosítási és jóléti ellátásokra, élvezhetik egy rendes munkaszerződés előnyeit is.
Részletes jövedelemadatok alapján a 2000-es években sok minimálbérre bejelentett dolgozó jóval többet kereshetett a minimálbérnél. Egy 2006-os szabály alapján a minimálbér kétszeresét kellett bejelenteniük a cégeknek az adóellenőrzések elkerüléséhez, ekkor sokan megkétszerezték a bejelentett jövedelmüket. Ugyanebben az évben bevezették a garantált bérminimumot is, melynek összege meghaladja a minimálbért.
2005-ben még a magánszférában dolgozók 17 százaléka kereste hivatalosan az akkori havi minimálbér összegét. 2007-ben – a reform után rövid idővel – ez az arány 6 százalékra csökkent.
Ugyanezen idő alatt 2 százalékról 5 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik pont a minimálbér kétszeresét keresték, illetve ebben az évben a magánszférában dolgozók 7,5 százaléka már a garantált bérminimumot kereste hivatalosan.
Számos honfitársunk fizetése éppen a minimálbérről ugrott át annak kétszeresére, míg mások jövedelme a garantált bérminimumra ugrott, miközben az nem volt jellemző, hogy valakinek a minimálbérről ennél magasabbra emelkedett volna a jövedelme.
A magyar minimálbért keresők adóterhelése nemzetközi összehasonlításban magas, és a magas foglalkoztatási költségek nehezítik az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedését. Amíg viszont sok, papíron minimálbéres munkavállaló többet keres a valóságban, akkor ezeket a terheket se nem igazságos, se nem feltétlenül szükséges csökkenteni.
Kisebb hazai vs. nagyobb külföldi
Míg 2005-ben a felsőfokú végzettségűek kb. 15 százaléka vallotta magát minimálbért keresőnek, ez az arány 2007-re 3 százalékra zuhant. Ezzel párhuzamosan 1 százalékról 7,5 százalékra nőtt a papíron kétszeres minimálbért keresők aránya, illetve sokan jelentkeztek be a garantált bérminimumra is.
Hasonló alkalmazkodás látható az alacsony végzettségűek között is, csak kisebb mértékben.
Jellemzőbb a bérduplázás a kisebb és hazai tulajdonú cégeknél, mint a nagyobb és külföldi tulajdonú cégeknél.
A jellemzően felsőfokú végzettséget igénylő szakmákban dolgozók 6,5 százaléka állítja magáról ma is, hogy a garantált bérminimum összegét keresi. Ezek a dolgozók vélhetően többet kereshetnek, de nem jelentik be a teljes jövedelmüket.
