A választási eredmény kihirdetése után, amikor a meglepett örömmámorban úszó Orbán Viktor első dolga volt elküldeni az uniót a fenébe, 370 forint körül járt egy euró. Nyilván nemcsak a további fafejű vétózós, Kirill pátriárkás keménykedés miatt lett 400 mára, de az biztos, hogy az ország elszigetelődése és a piaci szabályok felrúgása komoly szerepet játszik abban, hogy a spekulánsok a magyar pénz ellen fordultak. A forint a választás óta különösen látványosan alulteljesíti régiós devizatársait. Így érkeztünk el a háború kitörésekor még csak pánikfelszúrásnak bizonyult, de most már stabilan elért 400-as szinthez.
Kora tavasz óta az a fő kérdés, hogy az elszálló inflációra és a nem kis részben a saját választási kiköltekezése miatt elszabadult költségvetési hiányra miként reagál a kormány. A piaci várakozás az volt, hogy a harcos Brüsszel-ellenesség a választás után enyhül, vagy legalább kommunikációs szintre szorul vissza, mert Orbán Viktor számára is létfontosságú, hogy a válságkezeléshez kormánya hozzájusson az uniós pénzekhez. Ehhez képest ment el a végsőkig a miniszterelnök az energiaembargó ügyében, amikor a vétó lehetősége miatt nála volt az aduász. De az uniós pénzek ügyében már Brüsszelnek lehetnek elvárásai és nem sok jel utal arra, hogy a jogállamisági vitában Magyarország engedményeket tegyen.
Legalábbis a forinteladók így látják.
