Egy évtized alatt bruttó 2723 milliárd forintot költött az állam a közúthálózat fejlesztésére, de ennek csak nyolc százaléka jutott főutak bővítésére, egy százaléka új mellékutakra.
Összesen 1785 kilométernyi útszakasz épült vagy újult meg 2010 és 2020 között Magyarországon nettó 2152 milliárd forintból. A költség 80 százalékát új autópályákra és elkerülő utakra költötték el, felújításra és mellékutakra alig jutott forrás – írja a G7.
A harminckét ezer kilométeres közúthálózat 0,6 százalékát érintették évente átlagosan a fejlesztések, miközben az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) közútfejlesztési projektjei a teljes hazai gazdaság beruházásainak 3 százalékát tették ki az elmúlt évtizedben, a teljes építőipari kibocsátásának pedig a 11 százalékát adták.
Az összes közútkiadás
- 68 százalékát a gyorsforgalmi utak építése tette ki a NIF-nél,
- 12 százalék jutott elkerülő utak építésére,
- 8 százalék jutott főutak bővítésére
- új mellékutakra csupán a kiadások 1 százalékát szánták.
- főutak felújítása a költségek 7 százalékát vitte el.
Ez rávilágít a magyarországi közútfejlesztés megkérdőjelezhető stratégiájára: nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően sok gyorsforgalmi út van, aminek a minősége is magas. De emellett egy rossz minőségű fő- és mellékúthálózat van, aminek ugyan megkezdték a felújítását, de ez nagyon vontatottan halad.
A főutak rendbetétele nem is lenne olyan óriási összeg, a gyorsforgalmi utak kicsit lassabb tempójú fejlesztése mellett erre is jutna forrás. Ha az elmúlt évtized átlagárait vesszük
a 6 ezer kilométernyi még fel nem újított főutat fel lehetne újítani egy évtized alatt évi 150 milliárd forintból.
