Egy szó, ami mindent megváltoztat: adóév
A törvény azt is rendezi, hogyan válthatnak a kata hatálya alól kikerülő adózók, és a hiba épp itt csúszott a gépezetbe. Az egyik megoldás erre az esetre az átalányadózás, csakhogy a törvényben a vonatkozó helyeken az adóév kifejezés szerepel (korábban bármikor lehetett váltani, nem az adóév kezdetétől függött). Ez azért problémás, mert az adóév január 1-jétől indul – vagyis:
az egykori katások vagy 2023. január 1-től váltanak átalányadózásra, vagy visszamenőlegesen, 2022. január 1-től.
Ruszin Zsolt, a MKOE alelnöke szerint a visszamenőleges átalányadózás számos jogbiztonságot érintő kérdést vetne fel a számlákon szereplő „kisadózó” szótól kezdve, a 3 milliós küszöb feletti különadón át, egészen addig, hogy egy katásnak így
egyszerre 8 havi bevallása hiányozna és jelentősen több adót kellene fizetnie, ráadásul visszamenőleg.
Novák Katalin köztársasági elnök tegnap írta alá a törvényt, amit a kormánypártok egyetlen nap alatt toltak át a törvényhozáson, és ami ellen egy hete kisebb-nagyobb intenzitással tartanak tüntetéseket a fővárosban, rendre elfoglalva valamelyik Duna-hidat.
Futárok hétfő reggel a Margit-hídon a katatörvény ellen tüntettek. Fotó: Szalai Péter
A kormány a lépést azzal indokolta, hogy a háborús helyzet miatt nem engedheti meg magának az ország, hogy a nyugdíjkassza megboruljon (a katások kevesebb járulékot fizetnek) és hogy sokan bújtatott foglalkoztatásra használták ezt az adózási formát (katás vállalkozóként foglalkoztattak embereket bejelentés helyett).
Várhatóan folytatódnak a tüntetések, ahol már a rezsicsökkentés átalakítása is téma, a Jobbik pedig tegnap este közölte, hogy az új katatörvényt az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni.
