A BUBOR leváltására tett javaslat is téves út, nem segíti a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását – reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormány felvetésére. Azt is kifejtették, miért nem jó a kormányzati elképzelés. A kormány viszont ezt sem hagyta válasz nélkül.
Mi történt? A Banai Ádám ügyvezető igazgató és Kuti Zsolt főközgazdász, ügyvezető igazgató által jegyzett, a Magyar Nemzeti Bank oldalán megjelent cikk szerint az infláció leszorítása jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy újra tudjon indulni a hazai növekedés. Az infláció azonban veszélyes jelenség, ezért a stabilan alacsony inflációs közeg visszaállítására és megőrzésére kell koncentrálni. Egy ilyen közegben a piaci kamatok is gyorsabban és fenntartható módon csökkenhetnek. Minden olyan intézkedés, ami gyengíti ezt a folyamatot, akadályozza a fenntartható növekedési célok elérését. Ezen az úton kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió megfelelő működése – húzzák alá az MNB szakértői a Portfolio cikke szerint.
Előzmények. Ahogyan arról mi is írtunk, a kormány leváltaná a BUBOR-t, mint referenciakamatot a változó kamatozású hitelek esetében (és az állami hitelfelvétel kamatát is). A diszkont kincstárjegy (DKJ) hozamot tennék meg az új irányadó kamatnak.
Miért nem jó ez az MNB szerint? Banai Ádám és Kuti Zsolt szerint a banki referenciahozamok BUBOR-ról diszkontkincstárjegy hozamra történő lecserélése hosszabb távon drágábbá, illetve nehezebben elérhetővé tenné a gazdaság újraindításához szükséges piaci alapú hiteleket. A bizonytalanságra, a kockázatok növekedésére a hitelezési felárak növekedésével reagál a bankrendszer. A BUBOR alakulása átlátható, jól és széles körűen követi le a piaci folyamatokat. Ezzel szemben a DKJ hozamot a jegybank sokkal kevésbé tudja befolyásolni és az állam is csak közvetetten, hangsúlyozták.
Lecsapódott a piacokon a kormány ötletelése? Igen, a forint háromhavi mélypontra gyengült szerda késő este, és ma reggel sem kezdett jól. A Standard and Poor’s is kiadott egy kommentárt: hitelminősítő rögtön negatívan reagált, jelezve, hogy az ilyen lépések akár az ország hitelminősítését is veszélyeztethetik.
Hogyan reagált a kormány az MNB véleményére? Úgy, hogy az MNB a hibás. Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára választ írt az ügyben, amiben kifejtette: az MNB szakértői fókuszt tévesztenek, nem a probléma gyökerére koncentrálnak. Az ugyanis az, hogy a jegybank a transzmissziós csatornákban tapasztalt zavarokat nem képes megfelelően kezelni. Az államtitkár szerint ez abban nyilvánul meg, hogy olyan, tradicionálisan együtt mozgó rövid (éven belüli) kamatok, mint a BUBOR kamata és a diszkontkincstárjegy hozama, között jelentős és tartós szétnyílás tapasztalható, amely immár két éve fennáll.
