Hosszú távon is látványosan rosszabbak a magyar áremelkedési adatok, mint a többi uniós tagállamé. 2017-től válik igazán jelentőssé a különbség.
Magyarországon a legmagasabb az infláció az uniós tagállamok közül 2023-ban is – állapítja meg friss elemzésében a GKI. Ebben az évben már a piaci üzemanyagárak fokozzák az áremelkedést, ami várhatóan 18 százalék felett alakul, az eurózónában pedig 5–6 százalék között.
Az euróövezet tavalyi árindexe 8,4 százalék lett, a magyar adat pedig 14,5 százalék. A GKI becslése szerint a csökkentett energiaárak, valamint az élelmiszerek egy részére és az üzemanyagokra kivetett ársapkák nélkül 22 százalék lett volna a magyarországi éves infláció.
Nem most kezdődött
A magyar adatok hosszabb távon is kilógnak a sorból. 2017 januárja és 2023 márciusa között az Európai Unióban 22 százalékkal, Magyarországon 56,5 százalékkal emelkedtek az árak. 2012 és 2017 között viszont még alig volt eltérés az uniós és a magyar adatok között.
Forrás: Eurostat. Ábra: GKI
2010 óta a magyarországi inflációs adatokat felfelé húzza az élelmiszerek drágulása és a szeszesitalok, dohánytermékek árindexe is. Az élelmiszerek drágulása mögött az ágazati különadók és a szabályozási korlátok mellett a növekvő munkaerő- és energiaköltségek állnak. Kiemelkedő a zöldségek, gyümölcsök, zsiradékok és tejtermékek drágulása, valamint a házon kívüli étkezés is átlag felett drágult.
Forrás: KSH/GKI-számítás. Ábra: GKI
Az alkoholos italok és a cigaretta az emelkedő adóterhek miatt drágult ekkora mértékben. Szintén a magas adóterhelés miatt drágultak az átlagnál nagyobb mértékben az üzemanyagok.
Ami a háztartási energiát illeti, a brikett, a szén, a tűzifa és a palackos gáz jelentősen drágult 2009 óta, a központi fűtés és az áram viszont némileg olcsóbb lett az utóbbi 14 évben.
