Unikális helyzetben van a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Miközben a legtöbb jegybank kénytelen kamatot emelni, az MNB előtt szabad az út a vágáshoz. A jegybank előtt álló döntésről, a forintra leselkedő kihívásokról, valamint a túl erős deviza nemzetgazdasági hatásairól kérdeztük az Akcenta magyarországi üzleti képviselőjét és devizapiaci elemzőjét, Vandlik Antalt.
A Magyar Nemzeti Bank kedden kora délután teszi közzé döntését a hazai alapkamatról. Az elemzői konszenzus szerint a monetáris tanács 25 bázispontot biztosan vágni fog a 6,25 százalékos irányadó rátából, sokak viszont az 50 bázispontot sem tartják elképzelhetetlennek.
Egy markánsabb vágás előtt minden adott. A forint több mint 4 éve nem látott szintre erősödött, hétfőn kora délután 352 forintot kellett adni egy euróért. Emellett az inflációs mutató is a jegybanki célsáv alatt van, a májusban mért adat 1,8 százalék volt. A forint erejével kapcsolatban vannak elemzők, akik hangoztatják, hogy a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják a 350-es szint körüli árfolyamot, miközben az exportra termelő vállalatok kifejezetten szenvednek ebben a devizakörnyezetben.
Azt is fontos látni, hogy a forint árfolyamát leginkább befolyásoló központi bankok, a Federal Reserve és az Európai Központi Bank – de említeni lehetne szinte egész Európát –, teljesen más pálya előtt áll, mint a Varga Mihály vezette testület. A Fed az inflációs mutató miatt kénytelen volt tartani a kamatszintet, annak ellenére, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény élére az a Kevin Warsh került, akitől azt várta a piac, hogy megadja Donald Trumpnak a gazdaságot élénkítő lazább monetáris politikát. Ez azért kifejezetten fontos a forint számára, mivel a dollár árfolyama jelentős hatással van a feltörekvő piaci devizákra, így a forintra is. A Fed korábban 2–3 kamatvágást is belengetett 2026-ra, most viszont az sem elképzelhetetlen, hogy Warsh vezetésével emelni fog a testület.
Amit az EKB már meg is tett. Június 11-én a Christine Lagarde vezette testület 25 bázispontot emelt, reagálva az európai inflációs kockázatokra. Ezzel a betéti kamat 2,25 százalékra nőtt, csökkentve a forint kamatelőnyét.
A carry trade ügyletek doppingolják a forintot
„Ki kell mondanunk, hogy egy spekulatív árfolyam a 350 forint körüli euró” – erről az Akcenta magyarországi üzleti képviselője és devizapiaci elemzője beszélt a Forbes.hu-nak. Vandlik Antal kifejtette, hogy a magyar fizetőeszköz – számos egymástól független hatásnak köszönhetően – 2025 elején indult el egy erősödő pályán.
