A vállalatok és a munkavállalók is tartanak a bértranszparencia-irányelv bevezetésétől. Ez egy uniós direktíva, aminek lényege, hogy a vállalatoknak nyilvánossá kell tenniük, hogy az adott munkakörökben milyen átlagos fizetéseket adnak. Fontos, hogy nem az egyének bérét kell közzétenni. A cégek attól tartanak, hogy feszültség és fluktuációs hullám indul, ha a jogszabályt beépítik a nemzeti jogba.
Mi történt? Az Európai Unió tagállamainak 2026. június 7-ig át kell ültetniük a nemzeti jogukba a bértranszparenciáról szóló uniós irányelvet. Ennek lényege, hogy a vállalatoknak olyan átlátható bérstruktúrát kell kialakítaniuk, amiben egyértelmű, hogy az egyes munkakörökhöz tartozó munkavállalók milyen átlag bért keresnek, milyen bérsávba tartoznak. A direktíva célja, hogy csökkenjen a férfiak és nők fizetése közötti különbség.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Nagyon fontos, hogy az irányelv értelmében nem arról van szó, hogy egyéni szinten kell nyilvánosságra hozni, hogy ki mennyit keres, hanem az egyes munkakörökben kell átláthatóságot teremteni a béreket illetően. A jogszabály szigorú feltételekhez köti, hogy egy munkavállaló a vele azonos munkakörben dolgozó kollégáitól eltérő jövedelemben részesüljön. A vállalatoknak az ilyen eltéréseket pontosan indokolniuk kell.
