Ötven tipp kezdő, középhaladó, kicsit és többet kockáztató kisbefektetőknek, hogy okosan, felkészülten, tájékozottan forgathassák meg a pénzüket egy olyan környezetben, amikor amúgy nagyon sok a bizonytalanság.
Nem tankönyv, de később is elő tudod majd venni, például, ha kijön egy új állampapír-sorozat, vagy ha elbizonytalanodsz a stop-loss, az ETF vagy a hidegtárca hallatán. Nem mondjuk meg, hogyan verd meg a piacot, de képet adunk ahhoz, hogyan érdemes gondolkozni a pénzpiaci, tőkepiaci befektetésekről.
Miért kell elgondolkodni eurókötvényen, hogy lehet bukni állampapíron, mire jó a stopp-loss, a gazdaság ciklikusságához igazítva mik a legjobb eszközök, ahol a pénzünk lehet, hogyan spóroljuk meg az adófizetést és mi a nyugodt alvás receptje, miközben a pénzünk dolgozik helyettünk?
Adunk 40 örökzöld tippet, kapaszkodót (ezeket így jelöltük: 🌲), és van 10, ami legfeljebb jövő évi választásokig eláll vagy a jelenlegi adószabályok alapján jegyeztük fel őket (például: az állampapír-vásárlás ingyenes, nincs rá sok esély, hogy ez változik, de ok mindent láttunk már a péntek esti Magyar Közlönyben, a kormány a tbsz adóelőnyéből is lecsípett, mikor forrásra volt szüksége).
1. MAGAM DÖNTSEK A BEFEKTETÉSEIMRŐL, VAGY BÍZZAM INKÁBB SZAKÉRTŐKRE? 🌲
Ez talán a legfontosabb kérdés, amit fel kell tenned, érdemes jól magadba nézned és jól átgondolnod, hogy sikeres lehess. Az egyszerűség kedvéért alkossunk három kategóriát.
Az első, amikor vállalod, hogy te hozod a döntéseket mindenről, magad adod-veszed a befektetési eszközöket. Ehhez az kell, hogy szinte állandóan figyeled a legfontosabb folyamatokat a világban. A másik, amikor egyáltalán nem akarsz ezzel foglalkozni, odaadod a pénzt annak, aki ért hozzá, csinálja ő – privátbankár, vagyonkezelő vagy legalábbis befektetési alap. És van a köztes verzió, amikor részben te döntesz és részben a profikra bízod magad. Például saját állampapír-kezelés, egy kevés részvény hosszú távon, de egy jókora rész befektetési alapokban forog, kiválasztva a legjobb portfóliókezelőket. Kevesebb időt kell rászánnod, a többségnek mégis ez a legeredményesebb verzió.
2. MEKKORA AZ AZ ÖSSZEG, AMI ALATT NEM ÉRDEMES BEFEKTETNI? 🌲
Nincs ilyen minimum, és jobb is, ha minél hamarabb, akár kis tétellel elkezdesz befektetni, megtakarítani. Kis túlzással akár egy euróval is el lehet indulni,
hidd el, az idő – és a kamatos kamat – csodákra képes.
Persze vannak eszközök, amikhez kell egy minimális összeg, és ahhoz is, hogy meg tudd osztani a kockázatokat.
3. MILYEN ARÁNYBAN VEGYEK MAGYAR, ILLETVE KÜLFÖLDI ESZKÖZÖKET? 🌲
Ha a megtakarításaid forintban keletkeznek, a kizárólag forintalapú befektetésekkel nem futsz semmiféle árfolyamkockázatot. Nem is ezért áramlik egyre több pénz külföldi befektetésekbe, hanem mert az elmúlt sok évben a forint trendszerű gyengülését láttuk, és ha folytatódik, az növeli a devizaeszközök forintban számolt hozamát.
Most a magasan tartott kamatszint miatt épp viszonylag erős a forint. Erről az erősödésről persze senki sem tudja, hogy meddig tart ki. Ezért a szakértők nagy része azt javasolja, hogy valamekkora devizakitettség legyen a magyar portfóliókban. Ennek másik nagy előnye, hogy például a részvényeknél sokkal szélesebb termékkörből választhatsz, mint ha csak a budapesti tőzsde kínálata áll rendelkezésre.
Canva
4. MILYEN ARÁNYBAN TARTSAK ÁLLAMPAPÍRT, ILLETVE KOCKÁZATOS BEFEKTETÉSI TERMÉKEKET? 🌲
Ez megint önismereten alapuló kérdés, helyes megválaszolása fogja meghatározni a hozamot. Fel kell mérned a kockázatvállalási hajlandóságodat: mennyire bírod a veszteséget, mennyire tudsz higgadtan reagálni krízishelyzetekben? Átlagosan nyugodt, de hosszú távon gondolkodó befektetőként simán mintát vehetsz a nyugdíjpénztárakról: fiatalon magasabb kockázatról indulva az életkor haladtával vágják le a kockázatot, növelik az állampapírarányt a portfóliókban.
Persze néhány próbát mindig megér, ha teszteled magad élesben, saját részvényekkel, de ha azt érzékeled, hogy kapkodsz, rosszkor mész a tömeggel, vagy bepánikolsz egy lokális mélyponton, szűrd le a tanulságot: jobb, ha inkább a profikra bízod a pénzed, és hasznosabban töltöd a korábban a tőzsdén idegeskedésre fordított időt!
5. MIÉRT MONDJÁK AZ ÁLLAMPAPÍROKRA, HOGY KOCKÁZATMENTESEK? 🌲
Eposzi jelzőként ragadt rá a magyar állam – és a világ fejlettebb államai – által kibocsátott kötvényekre, hogy általuk kockázatmentes hozamot lehet zsebre tenni. Mi történik valójában? Ha állampapírt veszel, azzal pénzt adsz kölcsön az államnak, amire kamatot fizet, és bizonyos idő után visszafizeti a tőkédet is.
A kérdés tehát úgy merül fel: előfordulhat-e, hogy nem kapod vissza a pénzed az államtól? Ehhez az államnak csődbe kellene mennie, aminek a matematikai esélye nyilván nem nulla, de valójában nincs sok értelme ezzel számolni, ahogy azzal sem, hogy holnapután atomháború lehet. Ennyire szélsőséges elméleti forgatókönyveknél minden borul, mezei kisbefektetőként tehát nyugodtan elfogadhatod az alaptételt: a magyar állampapír vásárlásával kockázatmentes hozamhoz juthatsz.
6. DE AKKOR MI AZ A HITELKOCKÁZATI PRÉMIUM? MIÉRT NEM NULLA A CSŐDKOCKÁZATI FELÁR? 🌲
Még a legbiztonságosabbnak tartott német államkötvényeké sem nulla.
Tegyük fel, hogy az ötéves német kötvények CDS (credit default swap) felára 7,66 bázispont (egy bázispont a százalékpont századrésze), ez azt jelenti, hogy a világ befektetői még a német államcsődnek is adnak 0,13 százaléknyi esélyt. (Hogy miért pont ennyit, azt egy megfelelő képlet adja ki, ami egyébként úgy számol, hogy a kötvény névértékének negyven százalékához azért csőd esetén is hozzájutnak a befektetők.)
A magyar CDS felár idén augusztusban például 109,25 bázispont volt (a csőd valószínűsége tehát 1,82 százalék), a román állampapíroké 150 bázispont felett volt, a lengyel és a horvát papíroké 50–60 bázispont között volt. (Aki még több CDS felárat szeretne bogarászni, az a worldgovernmentbonds.com-on teheti meg, a magyar és régiós statisztikákat az MNB oldalán is megtalálja.)
7. TEHÁT TÉNYLEG SEMMI KOCKÁZAT NINCS, HA ÁLLAMPAPÍRT VESZEK? 🌲
Fotó: Magyar Államkincstár
Az országkockázatot (hívhatjuk kibocsátói kockázatnak is) megbeszéltük (5., 6. pont), lényegében nulla. A devizakockázatot is érintettük (3. pont): ha forintban van a jövedelmed, és forintban jegyzett állampapírt vásárolsz, az is nulla.
A kamatkockázat picit komplexebb.
