Úgy fest, hogy a banki szabályozókat is megfertőzte a Hegylakó története. Az elmúlt években a szabályozói terhek olyan mértékben emelkedtek a fejlett világ bankszektorában, hogy ma új bankot indítani totális csőd lenne. Ha ez így megy tovább, semmi más nem marad Európában, csak a nagy halhatatlanok. És ez a politikusokon kívül senkinek sem lesz jó.
A legutóbbi, igencsak apróra sikerült bankválságnak – ha egyáltalán lehet ezt annak nevezni – van néhány tanulsága és hosszú távú következménye. Aki ezt részletesen szeretné átlátni, annak készítettünk egy podcastot. Ugyanakkor a fő üzenetet érdemes még egyszer átrágni, már csak azért is, mert akkor írhatok egy kicsit az egyik kedvenc filmemről, az 1986-os Hegylakóról, Christopher Lambert főszereplésével.
A film fő sztorija nagyon hasonlít ahhoz, amilyen irányba a bankrendszerünket a szabályozók épp terelik. Ez persze lehet véletlen, de lehet, hogy a FED-nél és az Európai Központi Banknál is sokan látták a filmet. A sztori lényege, hogy élnek köztünk úgynevezett hegylakók, akik halhatatlanok, csak egymást képesek elpusztítani, és a legenda szerint közülük „a végén csak egy maradhat”. Miközben egyikük megöli a másikat, a halhatatlanság energiája tovább erősíti a győztest. Ami pedig az egészet igazán megkoronázta, az a Queen filmzenéje, az egyik dalt maga a sztori ihlette, ugyanakkor a Kind of Magic albumról több szám is szerepel a filmben.
