A magyar tőzsdei cégek hazai eredményének nagy részét elviszik a különadók. Mol, 4iG, Magyar Telekom, Richter – nézzük, ki mennyit fizet és hogy mi fogyasztóként mire számíthatunk.
Mi történt? Július elején jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy mindenféle új adó érkezik. Sőt, aminek 2024-ben az ígéretek szerint már mennie kellett volna a lecsóba, az is velünk marad. A szakemberek és a befektetők is tudják: ekkora adóemeléseket nem fognak lenyelni a cégek, abból ránk is jut majd bőven teher, írja a Telex.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Miért fontos ez? Gulyás Gergely azt mondta, hogy 400 milliárd forint pluszbevételt szeretne az állam a sebtiben bejelentett új, vagy régi adók révén szerezni a bankoktól, az energetikai cégektől és a multiktól. Megnéztük, hogy ha már eleve van olyan cég, hogy többet fizet, mint a hazai nyeresége, akkor mit jelenthet a további adózás.
Ki mennyit fizet? A Telex számításai szerint a magyar tőzsdei cégek jövedelmezőségéhez képest a Mol fizeti a legtöbb normál és különadót, gyakorlatilag a magyarországi eredményénél is többet. A 4iG-csoport azért lehet ingerült, mert egyelőre veszteséges a működése, de mégis sok extraadó terheli. A Magyar Telekom régóta sok különadót fizet, és a mai napig a profitja jelentős része elmegy ezekre. A bankoknál kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen nem mindegy, hogy például a kamatstopból eredő kiesést is állami elvonásnak számoljuk, vagy sem, ahogyan az OTP nemzetközi működése és az MBH hazai fókusza is más értékelésekhez vezet. A Richter Gedeon, bár biztos nem így éli meg, de a többiekhez képest egész olcsón megúszta.
Kontextus. Az új adószabályok nem is annyira a 2024-es évet ütik meg, de a 2025-öst olykor még jobban is, hiszen bizonyos adók csak augusztus 1-től ketyegnek, vagyis az idei év felét sem terhelik, jövőre viszont már teljes gőzzel robognak. A magyar tőzsde számain egyelőre nem látszik az adóztatási láz, de a kormány kommunikált gazdasági céljainak, például az élénkítésnek aligha tesz jót mindez.
Mi jön ezután? Áremelkedés és a beruházások kivitele. A kormányzati kommunikáció azon üzenetei sajnos nem lehetnek igazak, hogy bár nő a kiskereskedelmi adó, a láncok árai nem fognak. Hogy bár Magyarországon a legmagasabb a forgalmi adó és az olajcégek adóterhelése, az üzemanyag nem lehet drágább, mint máshol a régióban. Vagy hogy noha a bankok kapják az újabb és újabb adóterheket, ennek nincs köze ahhoz, hogy ennyire drága a magyar lakosság számára a banki szolgáltatás. Ha nem a lakosság oldaláról, csak az állam oldaláról, és pusztán a bevétel-maximalizálás felől nézzük az intézkedéseket, akkor sem egyértelmű, hogy hol van az a pont, ameddig a kisebb adókulcs, több hazai gazdasági tevékenység, vagy a nagyobb adókulcs, kisebb hazai gazdasági tevékenység a jövedelmezőbb.
De az egészen biztos, hogy az a magyar különadóztatás,
amely gyakorlatilag elvonja a legsikeresebb tőzsdei cégektől a munkájuk gyümölcsének zömét, nehéz helyzetet teremtett, mert nem valószínű, hogy ezek a cégek szívesen fejlesztenek Magyarországon,
inkább külföldön terveznek majd beruházásokat.
