Kell-e imaszőnyeg a muszlimoknak az öltözőbe egy magyarországi munkahelyen? Mely országokból érkeznek hozzánk a külföldiek dolgozni? Meddig maradnak, elveszik-e a magyarok munkáját, hogyan szoknak le a „papucskultúráról”? Erről beszélgettünk a munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó magyar Menton Jobsszal, akik itthoni megbízóiknak tizenöt országból toboroznak külföldi munkaerőt.
A játszószobát kerestük a siófoki szállodában, de az étteremhez keveredtünk. Aztán valami masszázsos részleghez, majd az előtérbe. Játékok sehol. Mellettem egy felpörgött hatéves lépkedett, úgyhogy nem akartam tovább kószálni a labirintusszerű folyosókon. Megszólítottam az első takarítót, merre van a játszószoba. Magyarul kérdeztem, így szoktam meg.
Nagyon meglepődtem, amikor előkapta a telefonját, mutatva, hogy abba mondjam be a kérdésemet.
Azóta sem tudom, milyen nemzetiségű lehetett – talán ukrán, mert ez még tavaly nyáron történt. Ez volt az első élményem arról, hogy angolul kell infót kérni. Ezután meg sem lepődöm azon, ha néha a gíroszt is angolul kell kérni a körúton, vagy hogy a Nyugati pályaudvaron pár hónapja szintén feltűntek külföldi munkavállalók.
Nincs ezzel semmi baj, ha ők nem lennének, valószínűleg nem lett volna meg olyan könnyen a játszószoba. Hogy ennél húsbavágóbbat is mondjak: nem lenne, aki összeszedje az elővárosi vonatok kukáiból a szemetet.
Stasztny Viktor, a Menton Jobs egyik alapítója már az interjú elején kiemeli: ha megbízást kapnak, először mindig megnézik, hogy a magyar munkaerőpiacról vagy a környező országokból be lehet-e tölteni az üres álláshelyeket.
„Ebbe mi tényleg beleállunk szakmailag
– mondja. – Van is, hogy be tudjuk tölteni magyar munkaerővel a pozíciókat. Sokszor ez szezononként, de persze szektoronként is változik.”
A másik alapító, Horváth Tamás hozzáteszi: a magyar munkaerő nagyjából másfél évtizede a korábbinál mobilabbnak mondható országon belül, vagyis sokan az ország másik végére is elköltöznek egy vonzó munkalehetőség kedvéért. Viktor úgy látja, a magyar munkaerő számára évek óta bőven van lehetőség, vannak üres álláshelyek. Olyannyira, hogy válogathatnak és válogatnak is a pozíciók között.
„Egyre inkább azt látjuk, hogy amit nem választanak a magyar kezek, azokat a pozíciónkat feladatunk betölteni harmadik országbeli munkavállalóval, mert a nem kedvelt állások sem maradhatnak üresen, azokat a feladatokat is el kell végezni.”
Stasztny Viktor: először mindig magyar munkaerőt keresünk. Fotó: Sebestyén László
Nyugodt népek
Ügyfeleik méret és profil szerint is különböznek. Agrár-, autó- és élelmiszeripari vállalkozásoktól kezdve a turisztikai cégekig sokakkal dolgoznak, sőt futárokat is toboroznak. Sokszor hiányzik a munkaerő a feldolgozóiparból, ahová a könnyen betanítható operátori pozíciókba keresnek embereket. De a képzettséget igénylő szakmákba – hegesztő, varró, újabban idős- vagy gyermekgondozó –, valamint az agráriumba is sokszor kell toborozni külföldről. „Egy magyarnak vagy a képzés, vagy maga a szakág nem elég vonzó, míg a külföldiek nagyon készségesen, sőt sokszor lelkesen végzik ezeket a munkákat.”
Az a tapasztalatuk, hogy a munkahelyeken, illetve a tágabb közösségben – az adott településen – is kedvezően fogadják itthon az idegeneket.
„Tudják, hogy ezek az emberek nem fogják elvenni a munkájukat. Nem hosszú távra terveznek itt, dolgozni jöttek, nem balhézni. Az is fontos, hogy azért ők nagyon nyugodt népek.”
A külföldiek jellemzően két évre érkeznek szigorú otthoni felkészítés, online interjú és minden hivatalos folyamat, többek között a vízumeljárás után.
„A két év meghosszabbítható, de nem cél, hogy hosszú távon itt maradjanak” – mondja Viktor, hozzátéve, hogy két év alatt is jelentősen tudják segíteni az otthoni családtagokat. Egyes ázsiai országok GDP-jében jelentős volumenben megjelennek ezek a hazautalt jövedelmek. Egy itt dolgozó harmadik országbeli sem kevesebbet, sem többet nem keres, mint a hasonló pozícióban lévő magyar munkavállaló.
Hat-hét évvel ezelőtt kapcsolt magasabb fokozatba a külföldi munkaerő magyarországi megjelenése, a Menton Jobs azonban csak 2019 óta toboroz országon kívülről. Eleinte ukránokat hoztak be, majd amikor 2021-ben más országokra (addig csak Ukrajna és Szerbia tatozott ebbe a körbe) is kiterjesztette a jogalkotó, hogy könnyített eljárásban lehet munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez jutni, több ázsiai országban is elkezdtek toborzó partnereket keresni. A mongolokkal és a kazahokkal kezdték, mert róluk már voltak kedvező visszajelzések. A mongol munkaerőnek ráadásul van története Magyarországon, Mór környékén például több évtizedes múltjuk van a mongol varrónőknek, varróknak.
Toborzási jogot csak egyes, szigorú feltételeknek – például ötvenmillió forintos bankbetét lekötésének felmutatása, nemzetbiztonsági átvilágítás – megfelelő, országos foglalkoztatási rutinnal bíró kölcsönzőcégek kaphattak. Köztük a Menton Jobs, ami így lett minősített foglalkoztató.
Ilyenkor maga a kölcsönzőcég a foglalkoztató, ők végzik a bérszámfejtést és a bejelentést, fizetik a bért és a járulékokat. A partner, akinél dolgozik, szintén lejelenti az adóhatóság felé, hogy kölcsönvette az adott számú munkavállalót.
Kirgizek a hűtőházban
A folyamat szabályozottságát jól mutatja, hogy a Menton Jobsnál profi partnerekkel dolgoznak. Olyannyira nem bíznak semmit a véletlenre, hogy nemrég személyesen akkreditálták azokat a külföldi toborzócégeket, amelyekkel együttműködnek.
Januárban Kirgizisztánban, februárban pedig a Fülöp-szigeteken, Vietnámban és Indonéziában jártak. Utóbbiban személyesen is meggyőződtek arról, hogyan képzik és tanítják például a pelenkázást, a betegforgatást az ápolóknak, idősgondozóknak, bébiszittereknek. Nagyon jó benyomásuk volt a délkelet-ázsiai munkaerőről, úgy látják, ezek a területek lesznek itthon a következők, ahol egyre inkább megjelenik a külföldi munkaerő.
Idén áprilistól a személyes interjúztatást is meg tudják majd szervezni a magyarországi megrendelőiknek – eddig online beszélgettek a jelöltekkel. Az interjú ilyenkor angolul zajlik, kinn nyelvi képzést is kapnak a jelöltek a felkészítés részeként.
A cégben az évek során arról is sok tapasztalatot gyűjtöttek, hogy melyik náció mire alkalmas. Amikor elkezdtek külföldről toborozni és először mentek el az enyhe magyar télből a mínusz húsz fokba Kirgizisztánba, már a repülőből kiszállva, az első, csontig hatoló jeges szélben összenéztek, hogy a kirgizeket bizony hűtőházi munkákra is lehet majd hozni, fizikumuk alapján is alkalmasak erre. Mindeközben egy trópusi területről érkező munkavállaló nem feltétlenül tudna megfelelően elvégezni egy ilyen munkát.
Az indonéz, fülöp-szigeteki munkavállalók inkább a turizmusban, vendéglátásban kedveltek, ügyesen kommunikálnak a vendégekkel, és angolul is jól beszélnek. Egyedül Kazahsztán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hiába alapoztak az ottaniak orosz nyelvtudására, mivel a térségben viszonylag fejlett országnak számít, ezért „az emberek egy része nem elégedett meg azzal a pénzzel, amit Magyarországon biztosítani tudunk”.
Viktor és Tamás úgy látja, nekik abban is fontos szerepük van, hogy edukálják a piacot és kicsit úttörők legyenek. „Ezért is jártuk végig az ázsiai partnerországokat. Nagyon szabályozott az egész terület. Tényleg nem az a szándék, hogy külföldi munkaerővel árasszuk el a magyarországi munkaerőpiacot, hanem hogy az üresen maradt álláshelyekre megfelelő munkaerőt találjunk szigorú keretek között.”
Horváth Tamás szerint az ázsiaiak nem hosszú távra terveznek itt, dolgozni jönnek, nem balhézni. Fotó: Sebestyén László
Anyja neve?
Bár a Menton Jobs Dél-Amerikából is tud toborozni megbízás esetén, ez kevésbé jellemző, az ázsiai munkaerőnek van nálunk nagyobb hagyománya. „Dél-Amerika nagyon messze van. Ázsia is, de hogy onnan hozzunk munkaerőt, az nem tegnapelőtt kezdődött. Magyarországon a vietnámiak harminc éve üzletelnek. Ott jobban kialakult utak vannak erre, Európában is a fülöp-szigeteki munkaerővel nagyon jó tapasztalatok vannak például. Van olyan Magyarországon is jelen lévő gyártócég, akinek a Fülöp-szigeteken is van termelő egysége. Ők nagyon régóta hoznak be onnan munkaerőt.”
Az érintett külföldi országok többségében – ahonnan a Menton Jobs kölcsönöz munkaerőt hazai cégeknek – a túlnépesedés és a megfelelő számú munkahely hiánya miatt az állam is erősen támogatja a munkaerő külföldre vitelét.
„Jók a YouTube-videók, de ahhoz, hogy tényleg megismerjük a munkaerőt, oda kell menni.” Ázsiában például az alázatot említik arra a kérdésre, hogy mi volt az első benyomásuk a munkavállalókról. „Nagy tisztelet övezi a munkaadót, pozitívan állnak a munkához, jó kedélyűek, ennek köszönhetően pedig sokszor a magyar kollégáikra, sőt az egész munkahelyi légkörre kedvező hatással vannak.”
Az online interjúk és a kinti felkészítés után jön a papírmunka, elindul a könnyített konzuli vízumügyintézés. Az adatok összegyűjtése néha nem is olyan egyszerű,
az anyja neve csak nálunk olyan fontos, Ázsiában nem annyira, így például ennek a személyes adatnak a fontosságát is el kellett először magyarázni az ázsiaiaknak.
A vízumügyintézés néhány hét, az illetékes idegenrendészet leterheltségétől függ az eljárás pontos hossza. Az online interjútól a magyarországi érkezésig átlagosan két-három hónap telik el. A vízum egyszeri beutazásra szól, az utazás előtt pedig biometrikus adatfelvétel is történik. Ezek mind azt szolgálják, hogy az ide érkezők ne utazhassanak tovább tőlünk Nyugat-Európába. A biometrikus adatfelvétel után a Menton Jobs adószámot is igényel a NAV-tól a munkavállalóknak, így a Magyarországra érkezés után rögtön meg tudják kötni a munkaszerződést.
A boltosnak is szólnak, mire lesz kereslet
„Minden feltételt megteremtünk a munkavállaló számára ahhoz, hogy korrekt módon elvégezhesse a munkát.” A munkaerőkölcsönző-cég fogadja és viszi el a repülőtérről az érkezőket, majd körbevezetik őket a szálláshelyen. Mindenkinek van külön szálláskartonja, a hivatalos iratokon is a munkásszállót írják be tartózkodási helyként. Ezek a munkásszállók nem a régi lerobbant fajták, hanem modernebbek, rendezettebbek – mondják. A Menton Jobsnak – jellemzően Nyugat Magyarországon – saját üzemeltetésű, valamint bérelt szállásai is vannak. Ezekben összesen hatszáz dolgozót tudnak elhelyezni, de szeretnék még tovább bővíteni a kapacitást.
„Ennyi rizsfőzőt még életünkben nem vettünk” – a szállásra is beszereznek mindent, ami emeli az emberek komfortérzetét. Az ázsiaiak szívesen főznek otthon munka után, sokszor keresik a vízforralót is. Otthon nem szokták meg, hogy lehet inni a csapból.
„Pár hónap után hiszik csak el, hogy nem lesz semmi bajuk egy pohár csapvíztől.”
A cégnél emellett segítik a készpénzes kultúráról a bankkártyára való átszokást, és sokszor a vásárlásban is támogatják a külföldieket. Ha kisebb településen dolgoznak a külföldiek, akkor a falu kisboltjában is előre szólnak, hogy mire lehet nagyobb igény (rizs, rizstészta, speciális fűszerek).
„Előfordul az is, hogy egy elnéptelenedő településen pezsdítették fel az életet és a szolgáltatásokat – boltokat, fodrászatokat – az ázsiai munkavállalók.” A munkásszálláson is megesnek érdekes dolgok, a vietnámiak például nem szeretnek elszeparáltan élni mindössze 2-4 ágyas szobákban. Gyakran hozzák-viszik az ágyaikat, mert többen szeretnek együtt lenni.
A kölcsönzőcég az első időszakban extrán figyel és segít. Ha kell, főzési tippeket adnak, elvégre az ázsiaiak nem a magyar fűszerekhez, alapanyagokhoz szoktak. Orvost is hívnak, kicserélik a villanykörtét, és külön monitorozzák a higiéniai viszonyokat, itt is jelentős különbségek mutatkoznak a kultúrák közt.
Elsőre nem tűnik annak, pedig amúgy tiszta gazdasági racionalitás (is).
A munkaadó sem szeretné, ha munkába állás után napokig, esetleg hetekig táppénzen lenne a dolgozó, mert döcögősen megy az átállás a magyar viszonyokra. „Próbáljuk minél gyorsabban megoldani a dolgokat, az elején nagy fókusz van rajtuk, és ezért nagyon hálásak.”
„Az az életszínvonal, amivel Magyarországon találkoznak, hatalmas ugrás számukra” – a küldő országok infrastruktúrában és lakhatási feltételekben is jóval elmaradottabbak nálunk. Ők úgy gondolkoznak Magyarországról, mint ahogyan a magyar munkaerő mondjuk a német vagy osztrák viszonyokról.
A munkahelyi beilleszkedést tolmács segíti. Azután kezdhetik meg a munkát, hogy pontosan megértették a munkaköri leírásukat, a munkautasításokat, valamint a tűz- és munkavédelmi előírásokat. A napi munkaszervezés már a kölcsönvevő dolga.
„Óriási a papucskultúra” – mondja arról Tamás, hogy az éghajlatot és a munkavédelmi cipő viselését is meg kell szokniuk a dolgozóknak. A muszlimoknál fel szokott merülni, hogy hogyan végzik a napi ötszöri imát – kettőt megoldanak munka előtt és után, napközben pedig a munkahelyi öltözőben imádkoznak.
Megvédik a magyarok munkahelyét is
Az ázsiai munkaerőkölcsönzés előnyeiről Viktor azt mondja, paradox módon a magyar munkahelyeket védik meg az itt dolgozó ázsiai munkavállalók. Ugyanis ha a Magyarországon gyártó cégek nem tudnák kezelni a munkaerőhiányt, akkor az a megrendeléseik teljesítését, a profitjukat veszélyeztetné, és előbb-utóbb elvinnék itthonról a gyártást, amivel sok (magyar) munkahely szűnne meg.
Tamás szerint a kelet-magyarországi fejlesztések – benne Debrecen akkugyártó és autóipari centrummá emelése – sokat segítenek majd azon, hogy olyan kárpátaljai magyarokat is át lehessen csábítani a magyar munkaerőpiacra, akik eddig nem akarták elhagyni az otthonukat.
A Menton Jobs becslései szerint négy-ötezer ázsiai dolgozhat jelenleg Magyarországon, nációk szerint pedig a vietnámiak és fülöp-szigetekiek vannak a legtöbben. A munkaerőpiac, ahonnan még meríteni lehet, hatalmas, ötszázmilliós.
