Három eleme vannak annak, hogy egy változást „elkerülhetetlen” helyett „ellenállhatatlannak” éljük meg. A változási folyamatban való aktív részvétel, a változás személyes miértjének a megértése, és a döntésünk arról, hogy jobban szeretnénk a változás hatására elért állapotot, mint amennyire nem szeretjük a meglévőt. Tehát nem a mostanival szemben döntünk a változás mellett, hanem a jövőbeli állapot érdekében.
Ahogy írom ezt a cikket, az emberiség a legnagyobb olyan változáson megy keresztül, amire a most élők vissza tudnak emlékezni, és mindez akármilyen nagy hatású és jelentős is, egészen rövid idő alatt ment végbe. Az emberiség több okból döntött úgy, hogy életmódjában ilyen drasztikus változásokat vezet be: a saját életünkért való aggodalom és a mások jóllétének biztosítása miatt. Mindegyik érthető és érvényes. Ezzel együtt, a koronavírusjárvány előtt is arról beszéltünk, hogy a változás az egyetlen állandó dolog az életben. (Azokat a megfigyeléseimet szándékozom itt bemutatni, melyeket még azelőtt tettem az állandó változás világában, mielőtt szembesültünk volna az elmúlt hónapok kijózanító és sokkoló eseményeivel. Hozzá kell tennem azonban, hogy ezek a tapasztalatok csak megerősítették hitemet azon dolgok érvényességében és helytállóságában, amikről itt írni fogok.)
Idekívánkozik néhány szó magamról, hiszen a saját életem legnagyobb változásaival kapcsolatos tanulságokról szeretnék írni.
