Vajon segít vagy hátráltat minket a sok változás? Az elmúlt bő egy évben a legtöbbünk élete többet változott, mint előtte bármikor, de vajon hogyan viszonyulunk ezekhez a változásokhoz? Mennyire vagyunk elszántak és milyen célok mentén tudunk elköteleződni?
Erre kereste a választ az OTP Bank, az MTM Kft.-t bízta meg, hogy a Pulzus kutatási applikációjával készítsen felmérést a témában. A kutatást bő ezer fő bevonásával végezték, nem, életkor és iskolai végzettség tekintetében is reprezentatív.
És annak ellenére, hogy a legtöbben tudjuk, hogy a változás elkerülhetetlen, érdekes eredmények jöttek ki.
Inkább félünk tőle
Elsősorban az, hogy a felnőtt magyar nem szereti, ha változik a változik körülötte valami. A lakosság alig több, mint tizede gondol pozitívan arra, ha valami változik körülötte, közel ötöde viszont alapvetően tart a változástól. A többség, a megkérdezettek kétharmada válaszolt úgy, hogy alapvetően helyzetfüggő a változás megítélése.
Nincs különbség viszont nők és férfiak között abban, hogyan ítéljük meg a változásokat,
az életkorunkban viszont van: minél fiatalabb valaki, annál pozitívabban fogadja a dolgot, és minél idősebb, annál inkább köti a körülményekhez az értékelést.
Miért félünk tőle?
A legtöbben alapvetően azért nem szeretik a változásokat, mert félnek az újtól, az ismeretlentől és elveszítik a megszokott biztonságérzetet – minden második megkérdezett válaszolt így. Érdekes, hogy a középkorúaknál erősebb ez a gondolat, az idősebbeknél már sokkal kevésbé hangsúlyos. Az aggodalom extrémebb méreteket is ölthet, sokan elmondták: tartanak attól, hogy gyökerestül felfordulhat az életük vagy tartanak attól, hogy majd nem ők irányítják a dolgokat.
Mennyire vagyunk kitartóak?
A válaszadók túlnyomó többsége szerint a magyar igenis kitartó. A megkérdezettek fele szerint magyarok szinte mindent megtesznek azért, amit igazán szeretnének. 42 százalék visszafogottabban nyilatkozott: szerintük a magyar többnyire kitartóak, 7 százalék szerint pedig teljes mértékben azok.
Csak a válaszadók tíz százaléka gondolja úgy, hogy egyáltalán nem küzdünk meg a céljainkért.
A válaszadók véleménye szerint természetesen a munka (34%) szerepel az első helyen, magasan verve mondjuk a sport és a tanulás (4%) területét. Az is kiderült, hogy a kutatásban résztvevők szerint inkább vagyunk kitartóak a pihenésben és szórakozásban (16%), valamint szeretteink támogatásában (15%), mint a tanulásban.
Okok is vannak arra, mitől vagyunk kitartóak
A megkérdezettek hatvan százaléka egy elég általános okot, a „körülményeket” jelölte meg, ami leginkább befolyásolja a kitartását, ez így önmagában nem mond sokat.
Negyven százalék viszont egy sokkal kézzelfoghatóbb okot jelölt meg: a siker utáni vágyat, valamint újabb negyven százalék gondolja azt, hogy a korábbi tapasztalatai segítenek neki kitartóbbnak lenni.
Tettrekészségünket ezen túl a változás iránti vágy (32%) és a maga a feladat nehézsége (32%) is tudja befolyásolni.
Borítókép: Ross Findon // Unsplash