Egyre több munkahelyen térnek át az azonnali üzenetküldő alkalmazásokra a vállalati kommunikációban, ezzel pedig elmosódik a munka és a magánélet határa.
Slack, Microsoft Teams, Skype – ezek még a tipikusan munkahelyi kommunikációra fejlesztett azonnali üzenetküldő alkalmazások, azonban egyre több cégnél terjed ki a kör olyan személyes kommunikációs platformokra, mint a Whatsapp, valamint a közösségi média platformjaira, mint az Instagram, a Facebook Messenger és a Snapchat.
A munkavállalók emiatt hiába indulnak haza, az otthonukban is utolérik őket kollégáik, főnökeik üzenetei, megtörve az otthon nyugalmát – mutatta be a problémát a BBC.
A felsorolt alkalmazások között bár van lehetőség kifejezetten vállalati beszélgetőcsoportok létrehozására, valójában a felsorolt platformok a gyors, azonnali üzenetváltásra lettek kialakítva. Ez arra hajlamosíthatja a kollégákat és a főnököket, hogy a másik egyszerű elérése, kevésbé hivatali jellege miatt akkor is üzenetekkel bombázzák egymást, amikor valaki a csapatból már a magánéletével foglalkozna a munkaidő után.
Tapasztaltad már, hogy csak később olvastál el egy közös chatet, lemaradtál részletinformációkról, vagy sok rövid üzenetet kellett visszanézned az eredeti megkeresésig? Vagy villogó értesítések, hangjelzések, telefonrezgés szakítja meg a pihenést, szórakozást? Ezek mind stresszforrásokká válhatnak,
amikor pedig engedünk a nyomásnak, valójában fokozatosan eltöröljük a határt a munkánk és a magánéletünk között.
A lap által megszólaltatott munkavállalók az alábbiakat tapasztalták:
- az emailezést könnyebb lerakni munkaidő végén, az azonnali üzenetek viszont „az otthonába is követik”
- az emailezésre komolyabb határokat szabnak, az azonnali üzenetküldésnek kiegészítő jellege miatt nincsenek egyezményes munkahelyi szabályai
Margaret Morris, a technológia és a pszichológiai jóllét kapcsolatával foglalkozó szakértő szerint az azonnali üzenetküldőket egyes helyeken már „szándékos határsértésekre” használják.
A fiatalabb generáció otthonosabbnak érzi az új platformokat, de ez nem mindenkinek kényelmes.
„Szia, látom, itt vagy még” – ismerős ez az üzenet? Jellemző például, hogy a munkát letevő alkalmazott az applikációban bejelentkezve maradnak, ezért a főnökei látják, hogy még elérhető az illető – szerintük. Sokan pedig akkor sem tudnak nem ránézni, nem válaszolni az üzenetekre, ha nem szorosan a munkához kapcsolódó üzeneteket kaptak munka után, hiszen a főnök az főnök.
„Küzdöttem, hogy nemet mondjak vagy ne válaszoljak, mert a beszélgetések valahogy mindig összefüggtek azzal, hogyan végzem a munkámat”
– mondta egy alkalmazott a lapnak. Ha egyébként érzelmileg támogatónak is érezte a főnöke hozzáállását, akkor is a munka volt beengedve a munkától elvileg mentes időbe.
Miért terjed?
A hagyományos emailben folyó munkahelyi levelezést legfőképp a közösségi médiában szocializálódott fiatalok kerülnék. Az azonnali üzenetküldő platformok valóban rugalmasak az emailekhez képest, egyetlen alkalmazással ugyanis külön lehet egyeztetni a közvetlen munkatársakkal, a felső vezetéssel, a környezet pedig a kötetlenebb hangvételre sarkallja a felhasználókat.
Épp ez a rugalmasság, a lazább hangvétel miatt bátrabban élnek sokan akkor is az azonnal üzenetküldőkkel, mert feltételezésük szerint a másik fél nem veszi annyira komolyan a jelzést.
Magánéletünk az kollégák előtt
Mivel számos platformon személyes profilt is létre kell hoznia a munkavállalónak, ezért előbb utóbb a magánéletének egy része is láthatóvá válhat a kollégák, a főnökök előtt.
„Mennyi látszik az életemből? Milyen mértékben kell teljesítenem a közösségi médiában, ami egybevág a munkavállalói elvárásokkal?
– sorolja a munkavállalókra nyomást helyező kérdéseket Morris. A szakértő szerint egyes platformokon, például Facebookon vagy Instragramon az alkalmazottak a magánéletükről szóló bejegyzéseiket is keretek közé szoríthatják, ahogy azt a munkahelyükön elvárják – vagyis ekkor is a munka fog a fejükben motoszkálni, illetve hogy mit gondolhatna róluk a főnökük. Ez sokakat arra ösztönözhet, hogy leretusáltassák magukat fotókról, esetleg egy bulin vagy egy nyaraláson való részvételük nyomait tüntessék el egyfajta öncenzúraként.
Mit tehetünk?
Shishir Mehrotra, a felhőalapú Coda dokumentumszerkesztő vezérigazgatója a hagyományos belső kommunikáció leváltására három okot sorolt fel:
- a fiatalabbak könnyebben kommunikálnak ezeken a platformokon, számukra vonzóbb ez a munkakörnyezet
- a távmunka erősödése miatt szükséges lehet a kötetlenebb kapcsolattartás a kollégák között, akik így jobban megismerhetik egymást
- a hagyományos belső kommunikáció elégtelen, rosszul működő, ezért kényszerből váltanak a cégek alkalmazottai.
Összességében a szakemberek világos, mindenkire egyformán alkalmazható szabályok kidolgozását javasolják a munkáltatóknak, ami jobban törekszik a munka-magánélet határainak tiszteletben tartására. Mehrotra külön felhívja a figyelmet arra, hogy a cégek belső kommunikációs platformjai fejleszthetők és a hibáik javíthatók, így kevésbé szorulnának rá az azonnali üzentküldők használatára a cégek.
Érdekesnek találta a témát? Olvassa el vendégszerzőnk, Ligeti György munka-magánélet témájaban készült írását!
Kiemelt kép: Christian Erfurt / Unsplash
