A munkaerőpiac szempontjából kiemelt fontosságú az átoltottság, de munkahelyen belül a vakcina érzékeny téma. A jog szerint is. Mit lehet és mit nem?
Immár több mint 1 millió magyar kapta meg legalább az első oltást a koronavírus ellen (egyelőre csak egy olyan vakcina van, ami egydózisú, de azt még Magyarországon nem engedélyezték). Az egészségügyi dolgozók után most az idősebbeket és a krónikus betegségben szenvedőket oltják (persze a hétvégén kialakult kommunikációs káoszban fiatalabbak és alapbetegség nélküliek is hozzájutottak oltáshoz), de
egyre több olyan magyar kapott vakcinák, aki közben dolgozik is.
A kellő átoltottság elérése fontos cél, alapvetően határozza meg, hogy el tudjuk-e folytani a járványt és kinyit-e az ország újra. Vagyis: a munkaerőpiac helyreállásához is nagyon fontos, hogy minél többen megkapják a vakcinát. Ettől még igaz: a munkaadóknek semmi köze ahhoz, hogy valaki beadatja-e magának a vakcinát vagy sem, az ugyanis mindenkinek a magánügye.
A Bán és Karika Ügyvédi Társulás a Forbes.hu-nak elküldött közleményében arra hívja fel a figyelmet:
nagy baj lehet abból, ha a koronavírus elleni oltás a munkavállalóval kapcsolatban szóba kerül.
Ez ugyanis alkalmas lehet arra, hogy a jelentkező megítélését pozitív vagy negatív irányba lendítse ki, ami pedig diszkriminációt eredményezhet. Ezen felül felmondásnak sem lehet alapja az, ha valaki a vakcina felvételét megtagadja.
A jogi helyzet azért is érdekes, mert a munkadóknak kötelessége fenntartani az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyzetet, miközben a koronavírus ellen védő vakcinák beadása Magyarországon sem kötelező.
Mondja, már beoltották vagy tervezi az oltást?
Nem kérdezhet rá állásinterjún a leendő munkáltató, hogy a jelentkező beoltotta-e már magát koronavírus ellen, illetve tervezi-e a vakcina felvételét – mondta el dr. Bognár Ivett, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője az általuk szervezett webináron.
De miért nem kérdezhet rá a munkavállaló, ha a gazdaság szempontjából fontos az oltás?
- Rendkívül érzékeny, különleges adat, amely kezeléséhez nincs joga a foglalkoztatónak;
- másrészt ez az információ alkalmas lehet arra, hogy pozitív vagy negatív irányba lendítse ki a jelentkező megítélését.
- Amennyiben pedig ez megtörténne az diszkriminációnak minősülne, s hatósági eljárás indítható a társaság ellen.
„Diszkrimináció esetén pedig bírság is kiszabható a munkáltatóval szemben, amely összege ötvenezertől hatmillió forintig terjedhet” – emelte ki dr. Weidinger Péter, az ügyvédi ársulás szakértője.
Rákérdezhetek-e én, hogy hogyan áll a cég az oltásokhoz?
„Fordított esetben sem egyszerűbb a helyzet. A leendő munkavállaló arra ugyan rákérdezhet, hogy leendő munkaadójának mi a hozzáállása az oltásokhoz, például javasolja-e a dolgozóinak a vakcina beadását, ám a cég interjún jelen lévő képviselői erre nem kötelesek válaszolni” – fejtette ki dr. Bognár Ivett.
Az oltással kapcsolatban azt is hangsúlyozni kell, hogy hiába ajánlja a munkáltató az alkalmazottak számára a beadatást, ha ezt valaki nem hajlandó megtenni, az nem lehet alapja felmondásnak. Az elbocsátás indoklásában ugyanis csak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásra, képesség hiányára vagy a munkaadó működésével kapcsolatos okokra lehet hivatkozni. Ebbe a körbe viszont egy vakcina beadásának megtagadása nem tartozik bele – jelentette ki dr. Bognár Ivett.
A munkáltató egyébként nem kötelezheti dolgozóit a vakcina felvételére.
Ilyen kötelezettséget kizárólag az állam határozhat meg és rendelhet el.
Ezt érvényesítheti a munkáltató. Ilyen esetben viszont a megadott munkaköröket csak a meghatározott oltások beadatása esetén lehet ellátni. Így például jelenleg Magyarországon erdészként csak olyan embert lehet alkalmazni, akit veszettség ellen már beoltottak.
Nem kizárt egyébként, hogy egyes állások esetén a COVID-19 elleni oltóanyag is felkerül majd az ajánlott vakcinák listájára. Ezekkel kapcsolatban ugyanis a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) minden évben kiad egy határozatot, 2021-re vonatkozóan azonban ezt még nem tették közzé.
