Amikor erőnek erejével a feladatunkra próbálnánk koncentrálni, de folyton elkalandozunk… talán azon is elgondolkodunk, hogy miért van ez. Nos, ezen a kutatók is sokat töprengenek – a tudomány korábbi álláspontja szerint ugyanis a merengés kifejezetten rossz nekünk és boldogtalanná tehet minket. Ma már úgy tűnik, ennek éppen az ellenkezője igaz.
A kutatók korábban azért feltételezték, hogy a merengés kifejezetten káros, mert ilyenkor gyakran negatív irányba terelődnek gondolataink, és ott is ragadnak azok körében. Matt Killingsworth például azt találta, hogy az ingázók boldogabbak, ha arra gondolnak, hogy a dugóban állnak, mint ha hagyják elkalandozni gondolataikat.
Az elkalandozás ugyanakkor annyira természetes része agyunk működésének, hogy az idő fele részében, 47 százalékában ezt teszi, ahelyett, hogy fókuszálna.
Jogos a kérdés: mi logika lenne abban, hogy az agyunk természetes módon az idő ekkora részében ártana magának?
A kaliforniai Berkeley Egyetem nemrég EEG-készülékek segítségével elsőként talált módot arra, hogy nyomon követhesse a gondolkodásunkat, így azt is, hogy épp koncentrálunk vagy merengünk, írja az amerikai Forbes. Eredményeik alapján a kutatók arra jutottak, hogy a merengés, álmodozás is egy fontos kognitív folyamat. Más szóval ez jó nekünk, és képes új ötletekhez elvezetni minket.
Zachary Irving, a Virginiai Egyetem professzora, aki szintén részt vesz a Berkeley kutatásában, állítja: az elmélkedés az az állapot, amikor a gondolataink nem vezetettek, egyik hozza a másikat. Ez látszólag céltalan, ugyanakkor Irving szerint bizonyos szempontból célja van, hiszen a gondolatfolyamainkat alapvetően mindig a céljaink határozzák meg, irányukat a motivációink befolyásolják.
A Berkeley kutatásából az is kiderült, hogy a kisbabák és a gyerekek szinte folyamatosan merengenek, ami által szintén megerősítést nyert, hogy ez alapvetően egy pozitív dolog. Az EEG-mérések által kimutatott alfahullámok, amik akkor keletkeznek, amikor elgondolkodunk, az agy relaxált állapotát mutatják. Márpedig az agyunk képtelen folyamatosan produktív lenni és fókuszálni, időnként pihenésre van szüksége.
Egyrészt tehát az agyunk ilyenkor pihen, másrészt viszont éppen ilyenkor keletkeznek bennünk a megoldások az olyan bonyolult problémákra, amelyekre erőltetett koncentrációval nem találtunk válaszokat.
Arról, hogy az agyunk relaxált állapotából hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet, itt írtunk korábban.
Nyitókép: Diego Ph / Unsplash
Így izzítsd be az agyad, hogy felgyulladjon az a bizonyos villanykörte
