Epizódszereplőknek tartják magukat a Gömböc rég kezdődött és messzire nyúló történetében: egyik feltalálója, Domokos Gábor szerint ő maga a jelenének, a mellette dolgozó Regős Krisztina pedig a jövőjének a része. A különleges test ismeretének felhasználási módjait most kezdi kiismerni a világ, tulajdonságai alapján az MIT kutatói az mRNS-vakcinákat helyettesítő lenyelhető, hatékonyságában verhetetlen kapszula kifejlesztésén dolgoznak. Eközben Krisztinának, a BME végzős építészmérnök hallgatójának egy ötven éve megközelíthetetlen matematikai sejtésen sikerült fogást találnia, tanára által feltett, megválaszolhatatlannak hitt kérdésre nyújtott be borítéknyi fecnire feljegyzett rövid – és tökéletes – választ. Már a PhD-hez is elegendő publikációval rendelkezik, melyekben paleontológusokkal, vegyészekkel, geofizikusokkal, matematikusokkal közös vagy önálló kutatásainak és vizsgálatainak eredményei olvashatók a Gömböc és hozzá hasonló rejtélyes testek kapcsán.
Beszélgetésünk ideje alatt éppen a svájci Alpokban, a Jungfrau és a Mönch közötti nyeregben található, idén éppen 100 éves Jungfraujoch Kutatóállomásra vittek fel egy sorszámozott Gömböcöt, a következő hónapokban Fiji szigetén, július elején pedig a müncheni Deutsches Museumban állítanak ki újabb példányt. Magyarországon legutóbb májusban helyeztek el egy új Gömböcöt: a Crowne Plazában lepleztek le egy 180 milliméteres, különleges plexi kivitelt. A Gömböc-sztori nem ért véget a furcsa, szép, de sokak számára érthetetlen jelentőségű test 2006-os felfedezésével, melyhez elsősorban két magyar, Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéke oktatóinak nevét kötjük.
„Mondtam Krisztinek, mekkora dolog hogy, benne leszünk a Forbes-ban! Mire a feleségem szólt, hogy már benne voltam” – kezdi Domokos Gábor, és elő is kapja a 2017-es különszámot.
