Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Orvosnak tanulj, édes gyerekem! – kiderült, hogy látják ma a magyar szülők gyerekeik jövőjét

Mit gondolnak a magyar szülők a jövőről, a munkaerőpiac átalakulásáról, és arról, hogy vajon milyen jövőbiztos tudásra és kompetenciákra van ma szükségük a gyerekeknek – ez derül ki a Bridge Budapest – Edisonplatform friss reprezentatív felméréséből. A szervezet most a szülők fejlesztőprogramokkal kapcsolatos ajánlásait is várja, hogy bővítse már meglévő országos listáját.

Szülőnek lenni eddig sem volt kis feladat, de ma még nagyobb kihívásokkal nézünk szembe, amikor olyan kérdésekkel szembesülünk, amelyek a mi gyerekkorunkban nem is léteztek. Vagy egy olyan jövőre szeretnénk a legjobban felkészíteni a gyerekeinket, amiről őszintén szólva, csak halvány sejtéseink vannak.

Az Edison100-as lista segít a magyar szülőknek abban, hogy megtalálják azokat az innovatív, gyerekeket fejlesztő kezdeményezéseket, amik jövőbarát tudást és kompetenciákat segítenek elsajátítani. A szervezet idén is keresi a legizgalmasabb kezdeményezéseket, és várja a szülők ajánlásait is május 7-ig.

Ennek kapcsán az Edisonplatform Gemius Hungaryvel közös, országos, reprezentatív kutatása azt vizsgálta, mit gondolnak a magyar szülők a jövőről, a munkaerőpiac átalakulásáról, és arról, hogy vajon milyen jövőbiztos tudásra és kompetenciákra van ma szükségük a gyerekeknek.

6+1 pontban a felmérés tanulságaiból:

  1. Toplistás szülői félelmek a jövő kapcsán: kiszámíthatatlanság és klímaváltozás

Hogyan lehet a gyerekeket felkészíteni egy kiszámíthatatlan jövőre? Ez a magyar szülők aggodalma, 10-ből 8 szülő ezt az általános félelmet fogalmazta meg a jövő kapcsán. Emellett a toplistás félelmek között szerepel a klímaváltozás és a társadalmi instabilitás is. Az anyukák jobban aggódnak, mint az apukák, jobban foglalkoztatja őket a munkaerőpiac átalakulása és a csökkenő állásbiztonság is.

Az érem másik oldala, a jövő pozitív lehetőségei erősen hátrányba kerültek a félelmekkel szemben, de a legoptimistábbak azt fogalmazták meg lehetőségként, hogy a digitalizációnak köszönhetően könnyebbé válik a tanulás, és azt is látják, hogy a mai gyerekek talpraesettebbek és önállóbbak.

  1. Hogyan alakul át a munka világa? Nem tudjuk. Két dologban egyetértenek a magyar szülők.

Nagyon megoszlanak a szülői vélemények annak kapcsán, hogy – nagyon leegyszerűsítve – jobb vagy rosszabb lesz a munka világa, mire a gyerekek felnőnek, de a szülők inkább pesszimisták: a munka világában is csökkenő biztonságra és akár kevesebb állásra számítanak (77%).

Mire lehet egy ilyen helyzetben építeni? A totális bizonytalanság mellett két dologban értenek egyet a magyar szülők, az egyik az, hogy a munka jövője arról szól, hogy folyamatosan tanulnunk kell és képeznünk magunkat (96 százalékuk értett egyet ezzel az állítással) és nem is tévednek ezzel kapcsolatban. A másik pedig, hogy minden munkához szükség lesz számítógépes ismeretekre, a szülők 88 százaléka érzi, hogy a digitalizáció és a technológia fejlődése miatt, elengedhetetlen lesz a digitális írástudás.

  1. Orvosnak tanulj, édes gyerekem! 

Legalábbis ezt tartják a legjövőállóbb szakmának a magyar szülők, 10-ből 8 magyar szülő ezt választotta betonbiztos szakmának, a dobogón a tanárok (57%) és az informatikusok (48%) kaptak még helyet. A mostani helyzet is hozzájárulhat ahhoz, hogy a két erősen frontvonalban lévő szakma az orvos és a tanár, ennyire kiemelkedő helyet végzett a rangsorban. A szülők gondolatai két irányba indultak el, a „verhetetlen klasszikusok” (mint az orvos, informatikus, jogász) mellett a kétkezi szakmák, az igazán jó szakemberek értékállósága mellett tették le a voksukat. 

Másodszor díjazták az ország innovatív gyerekprogramjait, Barabási közben kihívást hirdetett

  1. Amire szükség van a boldoguláshoz: kitartásra és problémamegoldásra

A magyar szülők is látják, mennyire fontosak azok a képességek és kompetenciák, amelyek egy változó világ változó kihívásaira készítik fel a gyerekeket. A tavalyi évhez képest változás a prioritások listájában, hogy előre ugrott a kitartás és a problémamegoldás. Ez talán nem is meglepő, ha belegondolunk, hogy egy éve kell kitartóan helytállniuk egy krízishelyzetben, és ha a digitális oktatásra való átállásra gondolunk, a megoldandó problémákban sincs hiány. A kreativitás, a kezdeményezőkészség és a nyitottság a lista végére szorultak, pedig fontos szerepet játszanak abban, hogyan tudnak (nemcsak) a gyerekek helyt állni a jövőben. 

  1. A szülők felelőssége az érzelmek kezelésének átadása, illetve a kitartás, a kudarccal való megküzdés megtanítása 

A jövőbarát kulcskompetenciáknak a megszerzésében a szülői háttér szerepe kritikus – a szülők egyértelműen a saját felelősségüknek érzik, hogy a kitartást, a kudarcokkal való megküzdés képességét vagy az érzelmek kezelését megtanítsák gyerekeiknek, és emellett persze sok minden mást. Az iskolára bízzák a tárgyi tudást vagy a nyelvek átadását, miközben azt is látják, hogy sok helyen van közös felelősségük. 

Egy biztos: a kutatások azt mutatják, hogy a szociális és érzelmi készségeket tanítani lehet tantermekben vagy otthon, de akkor a leghatékonyabb, ha mindkét környezetben fejlesztik ezeket a készségeket.

Szürke zónának tűnik, hogy kinek is a felelőssége, hogy a gyerekeket segítsék a digitális térben való eligazodásban, csak minden negyedik szülő érzi, hogy neki ezzel „dolga van”, inkább az iskolában (50%), iskolán kívüli képzésekben (30%) és a barátokban/kortársakban bíznak (32%). Másik hasonlóan kérdéses terület, hogy kinek a felelőssége, hogy a gyerekek megtalálják, miben tehetségesek: a szülők mintegy fele érzi ezt saját felelősségnek, és felük gondolja, hogy az iskola ennek a színtere, 40% szerint ez a gyerek felelőssége is. 

  1. Iskolai vágyálmok: legyen a tanulás élmény!

A szülők szerint az iskola legfőbb feladata a tárgyi tudás átadásán túl, hogy fejlessze a gondolkodást és megszerettesse a tanulást.

Ha a magyar szülők három dolgot kérhetnének az iskoláktól, azok a következők lennének: legyen élményeken át tanító, fókuszáljon a problémamegoldásra, és alkalmazkodjon a kihívásokhoz. 

     +1. Mit tehetnek a szülők, hogy magabiztosabban készüljenek a jövőre?

„Teljesen érthető a magyar szülők bizonytalansága, ugyanakkor a félelmeinket úgy tudjuk kordában tartani, ha pozitív jövőképet és célokat fogalmazunk meg. Márpedig akármennyire bizonytalan a jövő, amire felkészítjük a gyerekeket, iránytűként ott lebeg a szemünk előtt a jövőbarát tudás és kompetenciák, azaz az érzelmi és szociális kompetenciák térképe” – mondta Veres Rita, az Edisonplatform vezetője.

„Mit tehetnek a magyar szülők, hogy elébe menjenek a változásoknak? Egyrészt fontos minél jobban képbe kerülni azzal, mit is jelentenek ezek a kompetenciák, mit tehetnek ezek fejlesztéséért, ösztönözni a gyerekek részvételét ilyen programokban, akár a digitális térben, akár iskolán kívül is.” Hozzátette: az Edison100-on, az  innovatív, jövőbarát kezdeményezések listáján Magyarország 187 településén 154 programot találnak a szülők. A lista idei bővítésébe a szülőket is szeretnék bevonni: várják a szülői jelöléseket május 7-ig.

Oszd meg!

"Ha van valami, ami biztosan nem működik, az az, ha egy befektetőnek írsz a LinkedInen."