Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Élelmiszer, folyóvíz, emberi szervezet – mindent elönt a műanyag, és ott is marad

Az elmúlt 26 évben hazai viszonylatban vezetők lettek. A Wesslingnél vallják, hogy a társadalmilag hasznos és ismeretterjesztő projektek jobban növelik a cég presztizsét, mint az óriásplakátok. Legutóbb a folyóink mikroműanyag-szennyezettségét vizsgálták társadalmi felelősségvállalás keretében.

Tökéletesen oldhatatlan anyag nem létezik. A csomagolószerek komponensei bizony beleoldódhatnak az élelmiszerekbe; életünk során akár 40 dekagrammnyi, az élelmiszerbe oldódott csomagolószer-összetevőt is elfogyaszthatunk. „Rájönni a miértre és a hogyanra, megtalálni akár néhány molekulát is a vizsgált mintában: ezek nagyon izgalmas feladatok” – mondja Szunyogh Gábor, az ezzel kapcsolatos méréseket is végző Wessling Hungaria marketingvezetője.

Mi mindent eszünk még meg, amit nem kéne? Erről a témáról részletesen írunk a Forbes Next különszámban! Keresd az újságosoknál vagy rendeld meg online!

De ki az a Wessling?

Volt egyszer egy tehetséges magyar vegyész, aki több németországi képzésen is részt vett. Itt találkozott Dr. Erwin Weßlinggel, aki már a 80-as években, pontosan 1983-ban megalapította környezetvédelmi vizsgáló laboratóriumát, amely ma Wessling-hálózatként ismert és működik egész Európában. Dr. Zanathy Lászlóval közösen úgy gondolták, hogy ennek Magyarországon is helye lenne. A német Wessling támogatásával megalakult a kis magyar cég, a Dr. Erwin Weßling kémiai vizsgáló laboratórium egy gyárépület egy-két helyiségében, annyira családias körülmények között, hogy a cégvezető maga is többször húzott gumicsizmát és ment terepre mintákat gyűjteni, mérni.

Az 1992-ben alakult cég követte a német anyacég útját, kezdetben főleg víz-, talajvíz-, és talajvizsgálatokat végeztek. Az állami cégek magánkézre kerülése, majd később az EU-s jogharmonizáció miatt szükséges környezetvédelmi felülvizsgálatokhoz jó magánlaborok kellettek, amelyekből akkor még kevés volt itthon. „Rengeteg szennyezett terület volt Magyarországon, amelyek rekultivációja egyre fontosabb feladattá vált, munka tehát volt bőven” – mondja Szunyogh.

Advertisement

Dr. Zanathy László behozta és elsővé tette a Wesslinget

A cég dinamikusan növekedett. 1998-ban már 20-30 fő dolgozott náluk, és ez a növekedési tendencia ezután sem apadt. Ezt az időszakot minden területen a dinamikus növekedés jellemezte: egyre több volt a beérkező minta, egyre nagyobb projektekbe fogtak, a vizsgálati portfólió és a műszerpark is sokat fejlődött. Ekkor gondolkodtak el azon, hogy talán más laborvizsgálati területeket is fel kellene venni a vizsgálati portfólióba – elindítva ezzel a több lábon állás üzleti modelljét: 1998 és 2004 között az élelmiszer-biztonsággal, mikrobiológiával és gyógyszervizsgálatokkal is elkezdtek foglalkozni.

Emellett ma már munkahelyi levegő- és zajvizsgálatokat is végeznek, de foglalkoznak építési anyagok, hulladékok azbesztvizsgálatával, sőt az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő csomagolóanyagok kioldódásvizsgálata is egy rendkívül sikeres terület.

Mikroműanyagok a folyóinkban

A családias jelző ma már csak a hangulat és a légkör tekintetében állja meg a helyét, hiszen több, mint 300 ember dolgozik a budapesti Anonymus utcai épületben. A két éve épült vizsgálóintézetet Tudásközpontnak nevezték el. „Az elnevezés azért állja meg a helyét, mert rendkívül sokféle és hiteles tudás összpontosul itt. Mi leginkább a munkáinkkal szeretnénk ismertséget és elismertséget szerezni, olyan képet kialakítani a Wesslingről, amilyenek valójában vagyunk” – teszi hozzá a marketingvezető. Mit jelent ez? Például azt, hogy ismeretterjesztő és/vagy társadalmilag hasznos projekteket végeznek saját költségre.

A Parányi Plasztiktalány nevű projektjük abszolút beleilleszkedik ebbe a koncepcióba, első felvonását ugyanis a cég társadalmi felelősségvállalása keretében végezte el partnereivel.

„Az utóbbi években sok hír érkezik a tengerek műanyagszennyezéséről, a mikroműanyagok megjelenéséről az édesvizeinkben azonban kevés szó esik, pedig ez is komoly terhet jelenthet”

– hangsúlyozza Bordós Gábor, a projekt szakmai vezetője, aki maga is környezettudatos életmódot igyekszik élni, emiatt a projekt sorsát kezdetektől fogva szívén viseli. Mikroműanyagoknak az 5 mm-nél kisebb műanyagdarabokat nevezzünk. A műanyagszennyezés veszélyt jelent az állatokra, gyulladást okozhat a szervezetükben és elpusztulhatnak.

„Egyelőre nem tudjuk még, milyen hosszú távú következményei lehetnek, ha a mikroműanyag az emberi szervezetbe kerül, néhány dolog azonban már most is ismert. A műanyagból kioldódhatnak káros anyagok, de talán annál súlyosabb, hogy gyógyszermaradványokat, növényvédő szereket és egyéb szennyezőket is megkötnek a részecskék.”

„Ezek a szennyező anyagok jelen vannak a vízben, de olyan koncentrációban, ami még biztosan nem okoz problémát, a műanyagrészecskén ellenben koncentráltabban vannak jelen. Fontos, hogy megismerjük az elterjedésüket, és hogy mit okoznak. Szükség van toxikológiai vizsgálatokra, amik el is kezdődtek. A cél, hogy egy olyan dózishatásgörbét tudjunk felállítani, amiből kiderül, mi az a koncentráció, ami még nem káros” – teszi hozzá.

Kosz, csészében

A műanyagszennyezésről már a 70-es 80-as években tudtak, de akkor még senkit sem érdekelt. „A 2000-es évek elején jelentek meg az első publikációk ezzel kapcsolatban, innen indult a mintavétel módszertana. A felszíni vizekben sokkal több a lebegő anyag, a lebegtetett hordalék, sokkal zavarosabb, ezért nehezebb a szűrése. Mi egyedi módszert fejlesztettünk: egy szivattyú segítségével nyomjuk át a vizet speciálisan kialakított szűrőkön. Egy mikroszkóppal még a pontos műanyagfajtákat is meg tudjuk határozni.”

A projekt során a Wessling Hungary Kft. emberei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is. A kimutatható szennyezők főleg fogyasztási cikkekhez (például a fogkrémekben lévő dörzsianyag), csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak. Az Iponyban 1,7 szennyező részecskét mértek egy köbméter vízben, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari beruházásoktól elzártan kanyarog. A Rábában ennél jóval több szennyezőt mértek, átlagban 12,1 mikroműanyag részecskét, de az még mindig jelentősebb kisebb volt a Dunában mért értékhez képest.

Élő vizeink fiolákban

Budapest felett a szennyező mikroműanyag részecskék száma átlagban 45, míg a fővárostól délre 55 részecske volt egy köbméter vízben. Hangsúlyozzák, ezek még nem átfogó felmérések, inkább csak alkalmi és pontszerű vizsgálatok, azonban rávilágítanak arra, hogy ez egy létező probléma, ami a folyókat is érinti.

A szennyezés feltérképezése az első lépés, a következőkben aztán ki lehet találni, hogy hogyan tudunk tőlük megszabadulni. Bár az óceánok tisztítására éppen a közelmúltban indították el a The Ocean Cleanup projekt keretében az első óceántisztító gépet, a folyami vízből szinte lehetetlen kinyerni a mikrorészecskéket, inkább a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, arra, hogy a részecskék ne juthassanak a természetes vizeinkbe a csatornahálózatból.

Fotók: Orbital Strangers

Olvass hasonló témákról bővebben a Forbes Nextben! Keresd az újságosoknál vagy rendeld meg online!

 

Az ember minden jel szerint arra lett teremtve, hogy gondolkodjék. Ebben rejlik minden méltósága és minden érdeme. Egyetlen kötelessége, hogy helyesen gondolkodjék.