Az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11 napra csökkent a havas napok (amikor legalább 1 centiméter hó hullott) éves száma, de a csökkenés épp az elmúlt 10 évben lett látványosabb. A jelentős havazásokból országos átlagban jóval kevesebb van, néhány évben egyáltalán nem fordult elő az országot érintő nagy havazás, ilyenre legutóbb 2011-ben volt példa.
Erre egy, a Másfélfokon megjelent tanulmány hívja fel a figyelmet, amelyet Szabó Péter éghajlatkutató, és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktorandusza (mindketten az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai) jegyeznek.
Kutatásuk szerint a legnagyobb csökkenés az összes havas napok számában épp az eddigi leghavasabb országrészben, Északkelet-Magyarországon történt.
Ha a modellszimulációkba belevesszük az emberi kényszerhatást (üvegházhatású-gázkibocsátásokat), akkor csak 50%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a csökkenésért az emberi tevékenység a felelős. Ha azonban az eddigi mértékben folytatjuk a légkör üvegházgázokkal való telítését, és
a pesszimista forgatókönyv érvényesül, akkor a század végére kétharmaddal csökkenhet, és évi 5 nap alá mehet országos átlagban a havas napok száma. A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészekben akár évekig nem lesz jelentős havazás.
Magyarország éghajlatának szerves része a havazás, ami elsősorban a téli hónapokban jelentkezik. Különösen a fehér karácsonyok érdeklik az embereket, mivel sokak számára a kinti havas táj fokozza az ünnepi hangulatot. Az utóbbi időben, főként a hónélküli teleken gyakran felmerül, hogy régen többször esett a hó, és a nagyobb havazások sem voltak ritkák. Ezeket a szubjektív megállapításokat vajon alátámasztják-e a számok? – például erre a kérdésre kerestek választ a kutatók.
Utoljára 11 évvel ezelőtt volt egész országra kiterjedő havazás. Fotó: Joseph Sun // Unsplash
Látványos csökkenés az utóbbi 10 évben
A havazások a 2011-2020-as évtizedet megelőzően országos éves átlagban, közel változatlanul, 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent. A legtöbb havas napunk általában észak-északkeleten fordul elő, ugyanakkor itt történt a legnagyobb mértékű változás is az elmúlt 40 év alatt: az ország északi-északkeleti részén jelentősen, a harmadával csökkent a havas napok száma, azonban a nagy évek közötti változékonyság miatt csak kis területre korlátozódik a statisztikai értelemben is igazolható szignifikáns változás. Ezzel szemben délen alig történt változás.
A jelentős havazásokból országos átlagban jóval kevesebb van, néhány évben egyáltalán nem fordult elő az egész országot érintő, nagy havazás, ilyenre legutóbb 2011-ben volt példa.
A havas napok átlagos évi számának trendje az elmúlt 40 évben (nap)Forrás: Másfélfok.
1981-től nézve az adatokat, a legtöbb nagy havazás 1999-ben fordult elő: országos átlagban több mint 3 nap. Ami a területi eloszlást illeti, a 10 centimétert meghaladó haladó havazások leginkább az ország délnyugati-nyugati részén fordultak elő, ugyanakkor az ország északnyugati-nyugati részén találjuk a szignifikánsan, az utóbbi két évtizedre a felére csökkenő értékeket is. Ezzel szemben az ország legkeletibb részén még nagyon gyenge növekedést is találunk.
Összességében, az elmúlt 60 évben legfeljebb csak az utóbbi 10 évben támasztják alá a számok a szubjektív észlelést, miszerint kevesebbszer fordul elő havazás, illetve nagy havazás.
Borítókép: Ali Inay // Unsplash
Kapcsolódó:
Fehér karácsony index: ennyi havas nap várható 2050 decemberére a világ nagyvárosaiban
Nők a régiónkból, akik hatással vannak a glóbuszra
