A mostani válsághelyzet kezeléséhez nem elegendő vizionárius vezetőnek lenni és véletlenszerű fejlesztési elképzelésekbe belevágni: szisztematikus lépésekkel új fejlesztéseket elindítva kell megalapozni az újbóli profitábilis működést. Jövőtervezés válságkezelés idején.
A COVID-19 járványügyi helyzet és a gazdasági visszaesés miatt a vezetőknek ma minden korábbinál bizonytalanabb körülmények között kell navigálniuk a cégüket. Az első hetekben minden energiát a válságkezelő intézkedésekre, a vállalkozás túlélőképességének fokozására kell(ett) fordítaniuk. A legfontosabb teendők közé tartozik a fizetőképesség fenntartása, a cash-flow menedzselése, a vevői-szállítói kapcsolatok átértékelése, megújítása, valamint a munkatársak megtartását szolgáló intézkedések.
Utóbbi kiemelt figyelmet igényel, hiszen ők jelentik a vállalkozások egyik legfontosabb erőforrását.
A válságok természete adaptív vezetésre tanítja meg a vállalatvezetőket, hiszen ebben a helyzetben különösen nehezen tervezhető a jövő, és nagyon valószínű, hogy a válság elmúlásával semmi sem úgy folytatódik, mint előtte. Vélhetően azok lesznek a nyertesek, akik hajlandók bevezetni változtatásokat a cégek operatív működésében, új utakat, lehetőségeket keresnek.
Hogyan tervezzünk válság idején?
A jövőt nem lehet megjósolni, de el tudjuk képzelni, milyen
lehet, legalábbis a saját vállalkozásunk szempontjából: érzékelni lehet apró
jeleket, trendeket, amelyek támpontot adnak a vezetőnek az első lépések megtételéhez.
Ehhez finom érzékelőre, „antennákra” és inspirációra is szükség van. Nem
álmodozásról, minden alapot nélkülöző vágyak kergetéséről van szó, hanem a piaci-társadalmi
környezetet alapos megfigyeléséről és annak az elképzeléséről, hogyan lehetne újabb
ügyfeleket azonosítani, a meglévő erőforrásainkkal az eddigitől eltérő
megoldásokat nyújtani.
A korábbi válságok tapasztalatai ugyanis arra tanítanak, hogy a válságkezelés mellett – ami önmagában is rengeteg energiát felemésztő munka – minden korábbinál nagyobb szükség van a régi rutinok elfelejtésére és új lehetőségek keresésére (legyenek azok új technológiai megoldások, új értékesítési csatornák vagy éppen saját termékek, szolgáltatások, amelyek valamilyen megfigyelt ügyfél problémára nyújtanak hatékony megoldást). Ez az az időszak, amikor lehetőség nyílik „újrafelfedezni” magunkat.
A múltbeli vagy a jelenlegi vevőknél ugyanis sokkal több potenciális új ügyfele lehet egy-egy vállalkozásnak. De vajon kik ezek az eddig ismeretlen ügyfelek, hol vannak az új piacok? Az élet sajnos nem olyan egyszerű, hogy egy Google-kereséssel választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. A válaszok megtalálásához ki kell mozdulni a „komfortzónából”, proaktívan el kell képzelni, hogyan néz majd ki az ágazatunk és merre mozdulhatnak el a versenytársaink vagy kik lehetnek az új piaci belépők.
Nehéz kérdések, amelyeket nem egyszerű megválaszolni, miközben a munkatársaknak fizetést kell adni, életben kell tartani és biztosítani a vállalkozás működésének a feltételeit.
Fontos tudni azonban, hogy a jövő nyertesei nem a múltbeli működésüket akarják lineáris módon folytatni, hanem új jövőképet és új célokat fogalmaznak meg divergens gondolkodással, ki mernek lépni a megszokott üzletmenetükből. Minél nagyobb ívű elképzelései vannak a vezetőnek, annál nagyobb esélye lehet a sikerre, amennyiben alapos kutatást követően az új trendekre tudja alapozni elképzeléseit. Sokan azonban megállnak ennél a lépésnél, tovább gondolkodnak, töprengenek, hogy vajon merre és hogyan induljanak meg, de nem jutnak el a konkrét lépésekig, cselekvésig.
Nem véletlenül, mert jellemzően saját maguk szeretnék kitalálni a cég új, átütően sikeres termékeit vagy szolgáltatásait. Az innovatív cégek működésének tapasztalatai arra tanítanak, hogy az új üzleti koncepciók megvalósítását támogató vállalati kultúrára, kollektív ötletmenedzsment folyamatokra, több terület munkatársainak a bevonására és minél több ötlet generálására van szükség, mert
a mennyiség egy idő után átcsap minőségbe.
Az ötleteket értékelni és priorizálni kell, mégpedig annak megfelelően, hogy mennyire alapulnak a megfigyelt trendeken, mekkora a várható hatásuk a vállalkozás növekedésére, valamint milyen fejlesztések szükségesek a megvalósításhoz. Tehát nem csupán az alapító / tulajdonos víziójára van szükség, elengedhetetlen a munkatársak proaktivitása is. A kiválasztott ötletekkel kapcsolatban további lényeges kérdéseket is meg kell válaszolni:
- Az ügyfélnek milyen problémáját oldják meg / igényét teljesítik?
- Milyen üzleti modellben valósíthatók meg?
- Mekkora a piacuk?
- Milyen kapacitás és erőforrás kell a megvalósításukhoz?
Persze minden jövőről szóló elképzelés és ötlet csak egy feltételezés, olyan hipotézis, amit tesztelni kell, prototípusok tucatjainak és százainak legyártásával, majd potenciális ügyfelekkel való találkozások során. Bátor, kockázatos lépések sorozatára van szükség és tudomásul kell venni, hogy nincs rossz vagy merész elképzelés, mert senki sem tudhatja előre megmondani, hogyan alakul a jövő, azt tevőlegesen kell megalkotni. De ha nyitott szemmel járunk és el merünk szakadni az eddig kialakult gyakorlatoktól, megújulva léphetünk ki ebből a nehéz időszakból.
Dőry Tibor,
a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetencia Központjának vezetője.
A vendégszerzők külső szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Dmitry Ratushny // Unsplash
