Hol húzódik az a fal, ameddig az igazság érdekében el lehet menni? Érdemes-e egyáltalán minden helyzetben elindulni a fal felé? Egy film a 12. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválról, amiben mindenki függő.
Vivek Chaudhary nemzetközi Hot Docs-fődíjas dokumentumfilmje, a Mákvirág (I, Poppy) az indiai ópiumtermelésen keresztül mutatja meg, hogy egy választási autokráciában, ahol egy piacba felülről nyúlnak bele, és az árak nem mozognak, az előbb-utóbb megszűnik piacnak lenni.
Legális úton az indiai mákgazdák 1500 rúpiáért (alig hatezer forintért) tudnak eladni egy kiló ópiumtermést, amelyet aztán morfinalapú gyógyszerek gyártásához használnak fel. A gond az, hogy évtizedek óta ez a hatósági ár. A kiszolgáltatott földbirtokosok így a feketepiacra kényszerülnek a többszörös felvásárlási árak reményében, miközben a hivatal és a korrupt tisztségviselők drága engedélyekkel és kenőpénzek beszedésével élnek vissza hatalmukkal, és rohasztják szét a rendszer utolsó morzsáit is.
