- Az éves szinten közel 25 milliárd forint élelmiszerlánc-felügyeleti díj,
- a 97 milliárd forint népegészségügyi termékadó,
- a 300 milliárd forint kiskereskedelmi adó,
- az 1700 milliárd forint fogyasztáshoz kapcsolódó jövedéki adó befizetése
– mind a szektor költségvetési hozzájárulása, írták.
Mit szeretnének? Az Országos Kereskedelmi Szövetség élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatai, azaz az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar és a Tesco tisztességes és korrekt kommunikációt kér a témában a kormánytól. Szerintük ők már az árrésstop előtt is tettek javaslatokat a kormánynak, ám nem tekintették őket partnernek. Közleményük szerint nem szeretnének munkatársakat elbocsátani, fejlesztéseket leállítani, vagy akár az import felé fordulni a magyar termelők helyett…
Hogy egyébként mi lesz? Május végéig lehet bírni a kormányzati beavatkozást a kiskereskedelmi árrésbe – közölte Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója eközben egy szakmai rendezvényen, amelyől a Pénzcentrum tudósított. Azt is mondta, „a bizalmi válságot érezzük, Győr kereskedelmi szempontból kiürült, mindenki Szlovákiában vásárol”. Sőt, szerinte ha az árrésstopot meghosszabbítják, akkor hozzá kell nyúlniuk a költségekhez, miközben a beszállítók is panaszkodnak. Felhívta a figyelmet, hogy
„egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”
Miért fontos ez? A kiskereskedelmi óriások nagy foglalkoztatónak számítanak Magyarországon, ezért sokan aggódnak az esetleges leépítések miatt. A Spar nem először nehezményezi az árréssapkát, korábban kiszivárgott levelükben havi 1,5 milliárd forintos megterhelésről írnak, és nehéz lépéseket sem zártak ki, majd jelezték, 500 termékük ára csökkent.
