Az autók évről-évre nagyobbak, a városok viszont nem lettek tágasabbak. Most értünk el oda, hogy a gépjárműveink kinőtték a nagyvárosok utcáit.
Mi történt? A BBC hosszú cikkben foglalta össze, milyen lépéseket tettek eddig a világ nagyvárosai a túlméretes személyautók kiszorítására. A probléma gyökere, hogy Európában folyamatosan nő az autók mérete és tömege, a jelenségnek külön nevet is adtak már: ez a „carspreading. A trend motorjai elsősorban az SUV-k, amelyek az elmúlt évtizedben a piac uralkodó szereplőivé váltak: míg 2011-ben az európai eladások alig több mint 13 százalékát tették ki, 2025-re már közel 60 százalékra emelkedett a részesedésük. A vásárlók a magasabb üléspozíciót, a jobb kilátást, a tágas belsőt és a biztonságérzetet értékelik bennük, különösen a családosok és az idősebbek.
Első lépések a nagy autók ellen. A növekvő méret azonban egyre több városban vált ki ellenlépéseket. Párizs 2024 őszén – lakossági szavazás után – jelentősen megemelte az utcai parkolás díját a különösen nehéz autók számára, azzal érvelve, hogy a nagyobb járművek jobban szennyeznek és több közteret foglalnak el. A városvezetés szerint az intézkedés hatására néhány hónap alatt kétharmadával csökkent a nagyon nehéz autók száma az utcákon. A példa ragadós: Cardiff már döntött a 2,4 tonnánál nehezebb autók parkolási díjának emeléséről, és más brit önkormányzatok is hasonló lépéseket fontolgatnak.
