Újabb részleteket osztott meg az NKA-s pénzosztásról a botrányt nyilvánosságra hozó informátor. Cikkünk frissült a Városliget Zrt. reakciójával.
Mi történt? Papp Gergely projektmenedzser nyilvánosan is megszólalt a Magyarország Kedvenc Műsorában. Ő az az informátor, aki a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) körül kialakult, 17 milliárd forintos támogatási ügyről szivárogtatott információkat. Most részletesen beszélt a belső működésről, valamint a szerinte súlyos szabálytalanságokról Molnár Áronnak.
Papp elmondása szerint a választások után ő maga kereste meg Molnár Áront, és hívta fel a figyelmét arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és az NKTK egy olyan, mintegy 17 milliárd forintos keretösszeget osztott ki, amelynek részletei – a támogatottak és a döntéshozók köre – nem voltak nyilvánosan elérhetők, noha ez jogszabályi kötelezettség lenne.
A projektmenedzser szerint a belső szabályzat alapján ugyan az integritás tanácsadóhoz kellett volna fordulnia, de mivel az ügyben a vezetés érintettségét is feltételezte, végül a nyilvánosságot választotta.
Állítása szerint a botrány kirobbanása után több kollégát is retorzió ért, miközben őt, párját és barátját is kitiltották a belső rendszerekből, amit először „technikai hibának” minősítettek, később azonban elismerték, hogy vezetői utasítás állt mögötte, mivel a főigazgató szivárogtatást gyanított. Papp szerint a főigazgató megpróbálta lekenyerezni őt a hallgatásáért cserébe, de ő inkább a nyilvánosságot választotta, még úgy is, hogy számol a kirúgásával.
Papp egyszer kérdőre vonta a főigazgatót a transzparencia hiányával kapcsolatban. Erre a főigazgató annyit válaszolt, hogy nem az ő döntése volt, mire Papp visszakérdezett, hogy akkor kié.
Okos fiú vagy, ki tudod te találni
– hangzott a válasz, majd a főigazgató megerősítette, hogy Hankó Balázs kulturális miniszterről van szó.
A beszámolója szerint a támogatási rendszer működésében több visszásság is felmerült. Az adatlapokat utólag módosítani lehetett, a pályázatok tartalmi és pénzügyi ellenőrzése sok esetben formális volt, és a támogatások egy része rendkívül általános célmegjelöléssel („identitás erősítése”, „társadalmi érzékenyítés”) futott. Emellett Papp azt is állította, hogy a támogatások egy részénél nem volt kötelező feltüntetni az NKA-t mint forrást, ami szerinte a transzparenciát csökkentette.
A projektmenedzser több konkrét esetet is említett, köztük a Fásy Ádámhoz köthető támogatásokat, valamint a Városliget Zrt.-vel kapcsolatos 1,25 milliárd forintos ügyletet, ahol szerinte a kamat visszafizetése körül is ellentmondások merültek fel.
Frissítés
Hírünk megjelenése után a Városliget Zrt. a Forbes.hu-val közölte: „Az NKA által a Nemzeti Fotóművészeti Múzeumhoz kapcsolódó kiállítási, szerzeményezési és restaurálási programra megítélt 1,25 milliárd forintos forrást a Városliget Zrt. 2024 decemberében szabályszerűen megkapta.” Mivel a leendő múzeumépület felújítása kikerült a 2026-os támogatási tervből, a forrás felhasználása „okafogyottá vált”, ezért a társaság „kezdeményezte a támogatásról történő lemondást és annak teljes visszafizetését”.
„A támogatási összeget a társaság a köztes időszakban semmilyen egyéb célra nem használta fel, az mindvégig rendelkezésre állt a visszafizetésig – írják. – Tekintettel arra, hogy a visszafizetési kötelezettség nem a támogatási cél meghiúsulása miatt, hanem a fenntartói döntés okán következett be, a tőkeösszeg határidőre történő visszautalása mellett a Városliget Zrt. kérelmezte az NKA-tól a kamatfizetési kötelezettség alól történő mentesítést. Az NKA 2026. április 30-án megküldött értesítésében erre nem biztosított lehetőséget, és megállapította a támogatási összeg beérkezése és a visszautalása közötti 5 hónapra számított 34 289 726 Ft ügyleti kamatot. A Városliget Zrt. a döntést tudomásul vette, majd haladéktalanul és maradéktalanul megfizette.”
Az ügy politikai és intézményi szinten is hullámokat vetett. Több NKA-vezető lemondott, feljelentések is születtek, miközben a kulturális támogatási rendszer átláthatóságát és működését egyre szélesebb szakmai és közéleti vita övezi. Papp szerint mindeközben a 17 milliárd forintnyi keret mintegy 1100 kedvezményezetthez került, átlagosan 15 millió forintos támogatások formájában, aminek eddig csak töredékét sikerült visszaszerezni.
