Bár bevallása szerint nem szeret beszélgetni, azért csak leültünk Vitray Tamással, és munkáról, hitelességről, emberi jóságról beszélgettünk. Részlet a júliusi magazin címlapinterjújából.
Vitray Tamást kérdezni nem könnyű. Főleg úgy, hogy a tanáraim, akiket még ő tanított annyit idézték őt nekünk az egyetemen, hogy szinte mitikus lénnyé épült a fejünkben. Sosem láttam, élőben sosem beszéltünk, és mégis csengenek a fejemben a mondatok, amiket ugyan tőle tanultam, de nem tőle hallottam.
Aztán kiderül, hogy kérdezgetni nem is lehet. Lerázza magáról az értelmezéseket, néha az érdeklődést is. Beszélgetni sem könnyű vele, de nagyon jó, amikor sikerül.
