Tóth Attilának természetes volt, hogy hétvégén fel kell hordani két tonna tápot az istállóba, és néhány naponta – még napfelkelte előtt – ki kell hordani másfél tonna trágyát. Ebben nőtt fel. Főiskola alatt már tudta, hogy a családi gazdaságot szeretné továbbvinni. Ma harmincezer tyúkja van, és százötven partnert szolgál ki tojással.
Tóth Attila szülei, amióta fiuk az eszét tudja, komplett gazdaságot vittek a ház mögötti területen. Sertést tartottak, csirkét neveltek, nyulat hizlaltak, ősszel pedig bejött a krizantém. Mindent maguknak csináltak, Attila az apját végtelen munkabírású ezermesternek írja le, aki, ha kellett, háromszáz négyzetméteres, kétszintes pajtát épített. Édesanyja pedig nagyon jól kommunikált, az ő temperamentuma alapozta meg a környéken a család jó hírét.
A piacról mindenki ismerte Mancsóékat – a Tóth családot csak így emlegették a környéken. Anyja Attilát is mindig bátorította, hogy legyen szókimondó, bízzon magában, és ne féljen meglépni, ha valamit jónak lát.
