Elfoglalta új, Henger utcai irodáját az ACG Reklámügynökség. A munkatársak már augusztus óta itt dolgoznak, de amíg nem került minden részlet a helyére, egyelőre nem mutatták meg a nagyobb nyilvánosságnak. Az enteriőrben fölösleges lenne skandináv foteleket keresni, a berendezési tárgyakat nagy gyártók helyett jórészt magyar alkotóktól rendelték meg. Csocsóasztal nincs, 3D-nyomtató, hinta és egy kisebb kutyafalka már van.
Az önjelölt Emerson Fittipaldik kedvenc budai duplakanyarja a Tölgyfa utcai. Az útfekvést próbára tevő SUV-tulajdonosok (és persze mindenki más) jobbra csodálhatja meg a 19. századi klinkertéglás falainak és az ezredforduló későposztmodern irodaházainak egy igencsak furcsára sikeredett fúzióját. (Írhatnám azt is, hogy itt működött a Pálffy telep, de erről csak a mániákus villamosmegfigyelők tudnák beazonosítani.) A téglafalak abból az időszakból származnak, amikor a telep a városi tömegközlekedést szolgálta, a Budai Közúti Vaspálya Társaság ugyanis 1869-ben itt nyitotta meg bázisát,
ahol mellesleg 130 lovat és 40 kocsit tároltak.
Az úgynevezett Pálffy telep később villamos kocsiszínné, villamos-, majd trolibusz főműhellyé alakult, a budai villamosvonalak áramátalakítója pedig máig itt működik (feltehetőleg ezért sem bontották le a 90-es években, amikor az „indusztriális hangulatú dizájn” és a „loftstílus életérzés” még nem volt az ingatlanhirdetések bevett fordulata, mi több, azt sem tudtuk, mi az a loft). Az épület tehát részben megmaradt, az egyik tér azonban öt évig elhagyatott volt. Mint Blaskó Nikolett, az ACG alapító-vezetője, korábbi címlaposunk elmondta, amikor az Istenhegyi útról költözni készültek, két évig keresgéltek helyszínt, míg megtalálták ezt. „Amellett, hogy itt volt a csí, nem volt itt semmi.”
Abban biztosak voltak, hogy nem egy befutott, nagy nevű irodát szeretnének megbízni a tervezéssel, így esett a választás Farkas Anett belsőépítészre és Vesztergom Ádám építészre, valamint az Arch-Studio csapatára. A tervezők szándéka az volt, hogy ahol lehet, nemcsak megtartják az épület adottságait, hanem erősítik is azt, a rácsos kereszttartók mintázatát például több helyen továbbvitték. Napfényes, cizellált térsor lett,
szubjektív vezetésünk következik képaláírások formájában!
Mindenki egyetért? Vau! Fotó: Gregus Máté
A „kreatív inspirációs szoba” alaptartozékai a popkulturális utalások és az asztalként funkcionáló flipperasztal, ami egyébként egy külföldön ismert magyar márka terméke. Fotó: Álovits Bálint
A kreatív igazgatói szobából nem hiányozhat egy kis neon és a Maneki-neko, az integető japán macska, de véletlenszerűen elszórva láttunk Steve Jobs-könyvet, Matisse-albumot és Monocle magazint is az irodákban. Fotó: Álovits Bálint
A klinkertéglás épületből nem sok maradt, de ha ez sem lenne, a kétoldalt látható ezredfordulós irodaházban gyönyörködhetnének a hídra ráfordulók. Fotó: Bujnovszky Tamás
Mondik Noémi kapott egy falat és hozzá – mint mondja – minimális instrukciót, neki is esett Windows Painttel. A sör-popcorn páros naphosszat történő nézése veszélyes az itt helyet foglaló programozókra. Az mondjuk kérdéseket vet fel, hogy ha véletlenül kiesik az egyik ügyfél, akkor lemeszelik-e a falat. Fotó: Álovits Bálint
Lounge. Az asztalnak látszó kazetta egy asztal. Fotó: Álovits Bálint
A vörös szoborra a lórajongó Blaskó Nikolett már rátette a kezét, a recepció helyett már a vezetői szobát díszíti… Fotó: Álovits Bálint
…ahonnan nem hiányozhat egy jó Buddha-szobor sem. Fotó: Álovits Bálint
A minimáldizájnolt bárban meglapul egy-egy Heineken- és Strongbow-reklám (ők is az ACG ügyfelei). Fotó: Álovits Bálint
Öltözőszekrények a folyosón. A színtévesztő sportolókon a számozás segít. Fotó: Bujnovszky Tamás
Hinták nélkül nincs kreatív tér. A másik eposzi kellék, a csocsóasztal kikerült a tervekből, mert a tervezők belátták, hogy zavarná a munkát. Fotó: Bujnovszky Tamás
Ügyvezetői szoba lóval és Buddhával. Fotó: Bujnovszky Tamás
Spontán folyosói pillanat. Fotó: Gregus Máté
Titkos projekt készül a 3D-nyomtatón. Fotó: Gregus Máté
Villámsebességgel érkeznek az ötletek. Fotó: Gregus Máté
