Vajon az óvóhelyi szoptatáshoz nagy nehezen beszerzett kecsketej vagy a matek-fizika diploma kellett ahhoz, hogy Monspart Sarolta sokaknál gyorsabban olvassa a tájfutóversenyeken a szintvonalakat? A világ- és 34-szeres magyar bajnok és férje, a tévés Feledy Péter élettörténete most egykori otthonukban, lakásszínházi előadásban elevenedik meg. Abban a Városmajor és a Széll Kálmán tér közti házban, ahonnan bármerre nézve a 20. század történelme idéződik meg esszenciálisan, már-már sokkolón.
„Ha ezen az ablakon néztek ki, az 1945. februári kitöréskor meghalt német és magyar katonák holttesteinek ezreit láthatták, ha a hátsó fronton, akkor a Városmajort, ahol a nyilas székház is volt, a Maros utcai mészárlás zajlott, és ahol a templomban a hírhedt Kun páter ténykedett. Ma reggel lementem havat lapátolni, és azt láttam, hogy a szomszédban Zoltán Gábor író takarítja a járdát, akinek regényében, az Orgiában ez az időszak és környék megelevenedett. Ennek a háznak súlyos a története, de ezzel a lakásszínházzal pont azt szeretnénk megmutatni, hogy vannak vidám sztorik is, amik arról szólnak, hogy annak ellenére, hogy valaki ilyen történelmi körülmények között születik, boldog, sikeres ember, világbajnok tájfutó lehet belőle” – mondja Feledy Botond külpolitikai szakértő a szülei halála óta érintetlen szobában. Egy ponton elérzékenyül, miközben édesanyja, Monspart Sarolta élettörténetét meséli.
A lakásban rengeteg archív fotót őriznek Sarolta fiatalkorából és a versenyeiről
Utolsó tiszteletadás
A Szilágyi Erzsébet fasorban lévő házat a Monspart felmenők építették még az első világháború előtt, Botond az ötödik generációt képviseli. Sarolta öt éve, férje, Feledy Péter televíziós riporter (a 90-es években az MTV alelnöke) tavaly hunyt el, fiuk és felesége, Durica Katarina író az utolsó tiszteletadás jegyében a legendás házaspárról szóló színdarabbal búcsúznak a háztól.
„Annyi mélység és magasság volt az élettörténetükben, hogy három hollywoodi film is kijönne belőle” – mondja Katarina. Tasnádi István íróval tavaly nyáron éppen a Mennyit adtál érte? című regényének színpadi adaptációján dolgoztak, amikor Katarina elgondolkodott, látva Sarolta és Péter bőséges hagyatékát, a rengeteg dokumentációt, könyvet, kupákat: valamit kellene kezdeni ezzel az élő múzeummal, megmutatni a nyilvánosságnak. Így merült fel a lakásszínház ötlete, és Tasnádi István beszállt írótársnak, rendezőnek. Őt azonnal megfogta, hogy a lakásból bármerre nézve a 20. század történelme látható esszenciálisan, már-már sokkolón.
Katarina az utolsó években sokat beszélgetett apósával, Feledy Péterrel, István pedig a Saroltával készült számos interjúból, podcastból dolgozott. „Saci és Péter nagy nyilvánosság előtt éltek, rengeteg interjút adtak. Közben életük bizonyos szakaszaiban naplót is vezettek, de ahhoz nem nyúltunk” – mondják.
„Csak azok a történetek kerülnek elő a darabban, amiket ők is megosztottak a nyilvánossággal, nem akartunk bulvárelőadást csinálni.”
Durica Katarina, Tasnádi István és Feledy Botond
Teniszezik!!
Monspart Sarolta szerencsétlen időpontban született meg a városmajori házban: 1944 novemberében, másfél hónappal a szovjet ostrom előtt. Mindössze hat hétig élvezhette a szabad levegőt, karácsony környékén leköltözött a család a pincébe, és onnantól édesapja legfőbb dolga az volt, hogy kecsketejet szerezzen a feleségének, mert amúgy elállt volna a teje.
