Nincs Om Mani Padme Hum, finom csengőszó, csak négynegyedes ütem, esti sötétség a belvárosi klubban és vibráló neonfestékkel díszített fiatalok, akik technozenére jógáznak. De hogy jön össze ez a két távolinak tűnő műfaj?
Békés harcos pózban állok a dj-pult mellett, az elektronikus zene ütemére nyújtózom a karjaimmal. Szinte pihentető már az előző körök után, amikor plank és lefelé néző kutya között váltogattunk hosszan, dinamikusan. A jógamatracomról kicsit gyanakodva figyelek közben egy közeli foltot a bár padlóján: vajon még a legutóbbi buli itt maradt emléke? Nem egy elvadult partiról szól ez a cikk, kipróbáltam az elsőre (másodikra is) különösnek ható technojógát.
Technojóga-edzésekre néhány éve járhatunk Budapesten, a zenét a pultnál Pongrácz Szabira keveri, a jógaórákat pedig Mohr Vivien vagy Tauber Kinga tartja. Az ötlettel az akkoriban éveken át social média menedzsmenttel és marketinggel foglalkozó, mellette dj-ként elektronikus zenét játszó Szabira találkozott 2020-ban Berlinben. Ott kisebb közönség előtt, jógateremben próbálta ki a keleti tudományhoz kapcsolódó mozgásforma és a technozene ötvözetét.
Fotók: Munkácsy Barbara (10 kép)
Láttam, mi zajlik a klubokban, láttam meghalni embereket
Szabira klubkörnyezetbe álmodta itthon a jógázást, az első technojógát 2021 novemberében próbálhatták ki a budapestiek.
„A fő célom az volt ezzel, hogy segítsek eltávolítani a techno zenét az ivástól, a féktelen bulizástól, a drogoktól. Dolgoztam technoklubban marketingesként, láttam, mi zajlik a bulikban, mit csinálnak a fiatalok. Rendszeresen jött ki a mentő hétvégenként, láttam tönkremenni, sőt meghalni embereket a drogok miatt.”
A traumatikus élmények hatására érezte úgy, szeretné megtisztítani ezt a zenét, és a klubokat a negatív konnotációktól. Ezért tartják az órákat klubokban és bárokban, nem stúdiókban. És hogy megmutassák, ez nemcsak partizene, hanem segítheti a koncentrációt, a sportolást is.
Tauber Kingával általános iskolákban is jártak már drogprevenciós nap keretében. A gyerekek meghallgatták az előadásokat, majd kipróbálhatták a technojógát. „Szeretnénk minél többet találkozni így gyerekekkel, megmutatni nekik is, mit adhat ez a zene és a mozgás.”
Szabirának volt honnan hoznia az elektronikus zene iránti szeretetet. Nagyapja Pongrácz Zoltán zeneszerző volt, az elektroakusztikus zene magyarországi úttörője. Részt vett az Elektro-akusztikus Zenei Nemzetközi Szövetség alapításában, számos művészeti díjat kapott. Unokája is egészen kicsi kora óta érdeklődött a hangtechnika és a zene iránt, abszolút hallással született, több hangszeren játszott gyerekként is. Szabira szenvedélye most az elektronikus zene és a jóga.
A technojóga óráknak van egy 30-40 fős kialakult törzsközönsége. Ők amint lehet, megveszik a jegyüket a következő rendezvényre, amelyek szinte kivétel nélkül teltházasak. A TikTokon is naponta többezer üzenetet kapnak és népszerűvé váltak külföldön is.
„Kapunk olyan leveleket, hogy valaki úgy időzíti budapesti útját, hogy el tudjon közben jönni és kipróbálja az óránkat” – meséli Szabira.
Leföldel, fókuszba rak
Tauber Kinga a jógaórák megszokott menete szerint tartja az órát. Könnyed bemelegítéssel kezdünk, mint minden más jógaórán, de a négynegyedes ütem hatására nem azzal telik az első húsz percem, hogy azon gondolkodom, mi mindent csinálhatnék most ehelyett, és vajon hogyan lehetne még kilógni az óráról. Leföldel, ideköt, fókuszba rak, röviden: beszippant.
„Először elég vad ötletnek tartottam” – mondja Kinga, akit Szabira keresett meg a technojóga koncepciójával. Az évek óta jógaoktató Tauber Kinga az interneten 2020-ban még nem sok támpontot talált a műfajhoz, úgyhogy elkezdett technót hallgatni (pedig korábban nem igazán szerette) és próbálgatta, mi működik vele és mi nem.
Meditatív állapotba tud segíteni ez a fajta zene is, tulajdonképpen bármilyen zene jó lehet erre – mondja. Nincs fix ászanasor, nincsenek megkötések, hogy mi nem használható technóhoz. „Én egyszerűen jógának mondanám azt, amit csinálunk, csak kicsit dinamikusabb, nagyobb ismétlésszám van benne.”
Ezt alá tudom írni. Az óra elején ugyanúgy ráhangolódunk a mozgásra, a tudatos légzésre, majd érkeznek a rendszeres – és kevésbé rendszeres – jógázók számára ismerős ászanák. Mindebben semmi újdonság nincs.
Az extra a körítés, de abban minden: a Kazinczy utcai Black Hall padlóján, sötétben és neonfényben tornázom nagyon szoros közelségben nagyjából hatvan neonfestéktől virító jógázó között.
Az óra kezdete előtt egy ráhangoló sessiont hallgatva festhettek egymásra különböző motívumokat a vendégek, a pöttyök és pszichedelikus vonalak egészen jól mutatnak a klub éjszakai fényei között.
Bár a technojógákat általában havonta egyszer tartják az Akváriumban 150 résztvevővel, az általam kipróbált óra új helyszínt kapott. Szabira szerint erre azért van szükség, mert kezd beérni másfél év brandépítése, rendre teltházasak a rendezvények, ezért több, kisebb eseményt is elkezdett szervezni.
Ez az első óra itt a Black Hallban, talán ezért is hibádzik még pár dolog: akik nem jógacuccban érkeztek, a mosdóban kénytelenek átöltözni, a terem pedig meglehetősen hideg ahhoz, hogy a matracon ücsörögjünk.
Szerencsére a kezdeti szokatlan hideget negyedóra után már nem érzem, lekerül a pulóver, ahogy Kinga utasításai nyomán, az egyre jobban beszippantó zene ütemére gyorsan váltogatjuk a pózokat. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy szép kis izomlázzal számolhatok a hétvégére.
Európa, USA, Dél-Amerika
Idén összesen mintegy 25 technojógát tartanak, és már nem csak Magyarországon. Ősszel Varsóban, Pozsonyban, Rotterdamban és Londonban is lesznek rendezvények és van már érdeklődés a következő évre az Egyesült Államokból, szerveződnek New York-i és chicagói jógaórák. Érkezett megkeresés Tulumból, Zanzibárról és Barcelonából is – sorolja Szabira.
A 34 éves lányból süt a lelkesedés a projektje iránt, most minden energiáját erre fordítja, láthatóan lubickol a szervezésben és a zenélésben is. Néhány hónapon belül leteszi ő is a jógaoktató vizsgáját, de azt mondja, a programokon továbbra is csak a zenét keveri. Ha tanítani kezd, inkább klasszikusabbnak számító jógaórákon találkozhatunk vele.
„A fő célom az volt, hogy segítsek eltávolítani a techno zenét az ivástól, a féktelen bulizástól, a drogoktól” – mondja Sabira. Fotó: Sebestyén László
„Az életben mindent ki kell próbálni, kivéve a vérfertőzést és a néptáncot” – írta Stephen Fry, és bár szerintem a néptánccal sincs semmi gond, egyébként tökéletesen egyetértek vele. A jógaóra vége felé járva eltölt az edzéseket követő jól ismert, euforikus érzés, a jutalmazó dopamin és endorfin hatása. És nem állítom, hogy ennek nincs köze az agyamat behuzalozó ütemnek.
„Teljesen ugyanúgy lépsz ki egy technojóga óráról, mint egy lassabb, csendesebb zenékkel operáló óráról: leteszed a stresszcsomagodat, a feszültségedet. Ugyanazt a chillt tapasztalhatod meg, mint egy stúdióban” – mondja Kinga.
„Sokakat még jobban lecsendesít a zene, jobban segíti őket a relaxációban. Gyakran kapok olyan visszajelzést, hogy itt tényleg ki tudták kapcsolni a gondolataikat.”
Nálam ez másképp volt, mert míg az edzéssor alatt kifejezetten motivált a zene és azt éreztem, nagyobb teljesítményre ösztönöz, a meditációnál nem tudtam elengedni a ritmust és befelé figyelni. Mondjuk igaz, hogy semmi másra sem. Nem jutottak eszembe a határidők, az elintézendő telefonok, a rám váró feladatok, csak a lüktető ütemet hallottam.
Talán így is hatott. Hiszen bár nem csendesített le, nem is engedett vissza a mókuskerékbe.
