Bár nem valószínű, hogy a népszerű jóslat, miszerint a jövőben mindenkinek kijár majd 15 perc hírnév tényleg Andy Warholtól eredne, az biztos, hogy bárki is találta ki, sikerült élethű vázlatot adnia a 21.századról. A történelmünk során még sosem volt olyan egyszerű ismertséget szerezni mint ma, a közösségi média korában, ahol még az is online celebbé válhat, aki sosem vágyott rá.
A hétköznapok cirkusza
A leginkább „people watching” vagyis „emberlesként” leírható posztok ugyanis évek óta lázban tartják az internetet, és nem nehéz megérteni, hogyan váltak az online terek egyik legkeresettebb műfajává. Az átlagos TikTok felhasználó naponta 95 percet tölt el a platformon, és az itt látott videódömpingnek egy igen nagy százalékát olyan tartalmak adják, amelyek mindennapi emberek elkapott pillanatait állítják középpontba. Legyen szó utcán botladozó részegekről, vonzónak tituált nőkről vagy jó szamaritánusok által megsegített hajléktalanokról, számtalan virális poszt alapszik olyan idegeneken, akik gyakran maguk sem tudják, hogy hamarosan több ezren, vagy akár millióan fognak találkozni a képmásukkal.
A mindennapi élményeink dokumentálása mára teljesen normális cselekedetté vált, az emberek egy jelentős csoportja bárhol, bármikor képes előkapni a telefonját, ha megörökítésre érdemes pillanat tanúja lesz. A szemlélet, hogy amit nem vettél fel / fotóztál le nem is történt meg, teljesen átjárja az online kultúrát; hozzászoktunk, hogy képes bizonyítékokkal támasszuk alá a tapasztalatainkat, és ennek érdekében hajlandóak vagyunk egymást is a (többnyire) képletes busz alá lökni. Amióta az interneten kedvünk szerint alakíthatjuk a narratívát, sokunk fejében a minket körülvevő emberek az életünk vélt mellékszereplői, (vagy még inkább statisztái) lettek, és egyre elfogadhatóbbnak érezzük, hogy a közösségi médiában kollektív fogyasztásra szánt terméket formáljunk belőlük.
