Forma 1-es futam a Balatonon, a legmenőbb hajókkal és kormányosokkal. Exkluzív verseny a legmodernebb fejlesztésekkel, anyagokkal, technológiákkal, látványosan, Európa legnagyobb versenypályáján. Ez a Volvo High Tech Regatta, ahol kiderült, miért a Balaton a vitorlás innováció szívcsakrája.
A vitorlázásról gyakori a közvélekedés, hogy ez egy sznob, elit luxusidőtöltés, újgazdag yuppiek múlatják az időt plázatestű fedélzeti menyecskékkel és koktélokkal a dekken.
De aki volt már hajón, az tudja, hogy ebből semmi sem igaz.
Kemény munka, nagy koncentrálás, komoly együttműködés zajlik – alapvetően szellemi sport (és emiatt elsősorban fejben fárasztó), ami arról szól, hogy hogyan legyünk úrrá nálunknál sokkal nagyobb természeti erőkön – többtonnás, vízen száguldó testek tehetetlenségén, szélen, viharon, áramláson, vitorlán keletkező erőkön – simán csak annyival, hogy minimum egy lépéssel előttük tudjunk járni gondolatban.
Már messziről is elképesztő látvány volt
Valójában pedig rendesen tömegsport, csak a Balatonon (és örvendetes módon egyre több hazai vízfelületen bővülően) közel kilencezer vitorlást tartanak számon. Többségében persze kedvtelési szándékkal felhasználva, de a Magyar Vitorlás Szövetség adatai alapján mintegy háromezer-ötszáz hajóra versenyengedélyt is kiváltanak, vagyis ennyi egység vehet részt szezononként a nagyszámú regattákon. Ha csak a csütörtökön elrajtoló 50. Kékszalag hatszáz benevezett egységét és átlag négy és fél főnyi személyzetét szorozzuk össze, láthatjuk, hogy ehhez nem kevés sportorvosi engedélyt kellet kiállítani az igazolt sportolóknak, hogy ellepjék Balatonfüred éjszakáját a rajt előtti napon (tavalyi beszámolónkat itt olvashatják).
A 2018-as Volvo High Tech Regatta a Balatonon. Fotó: Cserta Gábor /Volvo High Tech Regatta
A tradicionálisan nagyszabású tókerülő verseny előtt nem sokkal viszont megrendezték a Balaton legújabb, legkülönösebb, és a vitorlák számát leszámítva leglátványosabb küzdelmét, a Volvo High Tech Regattát. Az indulók száma viszonylag korlátozott volt, gyakorlatilag a Kékszalagok élmezőnyének tagjai állították ki a mezőnyt. Itt volt szinte az összes többtestű “rohanógép”, dizájnban legalább annyira versenyezve, mint sebességben, hatalmas vitorláik Alsóörstől Balatonfenyvesig kötötték le a strandok és tóparti teraszok közönségének figyelmét. Szintén figyelemreméltóak voltak az egytestű “liberák” – száguldó alakzatok, melyek esetében a tőkesúly hiányát a nagyszámú legénység pótolja a hajó kiülésével és a kötelező, lélegzetelállító megdőlés hétköznapi fizikai tapasztalatainkra való rácáfolásával.
Elkísérték őket a tókerülő szólóvitorlázás hősei, a nyolc méter körüli, ma már bejegyzett hajóosztálynak számító 8M Open Class, Fa Nándor által ihletett fanatikus és fantasztikus fiataljai (nem véletlen a méret, ez való erre a tóra, dacolni is igyekszik az újkeletű mániával, hogy, leginkább rajolásból és víkendházhasználati célból megvett tizenöt méteres hajók lepik el a kikötőket ).
A tudósítás leginkább a Köröshegyi völgyhídon kezdődött, itt rálátva a vízre még messziről is elképesztő látvány volt a katamaránok hatalmas vitorlája. Majd folytatódott a Fenyves Yacht Club ultramodern kikötőjében (erről és a hozzátartozó szállodáról is beszámoltunk már a Forbes Travel tavalyi kiadásában), a befutásról szólóan.
Egészen ritka, hogy ezek a hajók egyszerre, egy helyen, egy kikötőben legyenek, tulajdonképpen kicsit zárványként élik az életüket, mint a Forma 1-es autók, amik csak a rajtnál, a boxban és a célvonalon találkoznak.
És itt még a legénységek is együtt voltak, a maguk kötelező egyenruhájában.
-
-
A 2018-as Volvo High Tech Regatta a Balatonon. Fotók: Cserta Gábor /Volvo High Tech Regatta
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A 2018-as Volvo High Tech Regatta a Balatonon. Fotók: Cserta Gábor /Volvo High Tech Regatta
Kemények és lazák voltak
A futamot tulajdonképpen Litkey Farkas PreVital nevű hajója nyerte, de mivel kikötés nélkül elment, a versenyszabályzat szerint diszkvalifikálták. A befutó utáni első büfében cserzett kormányosok és szemtelenül fiatal srácok – igen, sajnos kevés volt a lány, pedig bőven dicsekedhetünk vitorlássportolókként velük -, a deckcipőtől megszabadulva, de szigorúan a technikai ruhákban, napszemüvegben tolták a lepényeket egymás után.
“Burkol a legénység”, “bejött az a déli”, “ó, az az utolsó kétszáz méter”, maximum ilyeneket lehetett hallani két focaccia között.
Kemények és lazák voltak egyszerre, profik, túl egy nehéz napon, már keveredtek az eltérő színű és hajóneveket tartalmazó pólók, de a 8M osztály Tantál nevű egységének “Punk’s not dead” feliratú felsőjét viselő Fazekas Gábort és Gyapjas Balázst (alig két napja nyert egy ezüstöt testvérével az ifi EB-n Portugáliában) viszonylag könnyű volt szemmel követni.
Burkol a legénység. Fotó: Jászberényi Attila.
A finoman szólva némileg elhúzódó, továbbra is szigorúan technikai ruházatban levezényelt vacsora közben a Wichmann Tamás részvételével lezajló eredményhirdetést és pezsgőzést vasárnap pályafutamok követték. Testközelből a majd összes balatoni tirannoszaurusszal, legendás gladiátorral, derült fény arra, hogy miért is High Tech a versenysorozat neve.
Ezek a hajók, úgy a katamaránok, mind a liberák külföldön építtettek, és világversenyek csúcsrésztvevői voltak Új-Zélandtól a Garda-tóig, persze a legmodernebb anyagokból, leginkább a magyar gyártóbázisú Zoltek (nem mellesleg Fa Nándi szóló földkerülő hajójának is alapanyagot szponzoráló) kompozit, karbonszálas bázisából. De idekerültek és ezt nem úszták meg, mert a balatoni hajós “nem szarozik”. Ha egyszer megszerez egy ilyet, nekiesik, kísérletezik, megpróbálja Európa legnagyobb állóvizének szélviszonyaira (különös tekintettel a kisszeles menetre) optimalizálni.
Szóval óne zsenánt szedi szét, rakja össze, szereli át, ahányszor csak kell. “Mindig megy valami bütykölés” az akár sokszorosan százmilliós értékeken.
A Lisa nevű, többszörös Kékszalag-nyertes libera például most mégis kapott tőkesúlyt (ugye tudjuk, ez az, amiben elrejtették a Pogány Madonnát). Volt itt két AC 45-ös is, az America’s Cup egykori versenyhajója, amik arról híresek, hogy vitorla helyett merev szárnyuk van, így kellő szél esetén simán kiemelkednek a vízből és rendesen repülnek, de az egyik normál vitorlázatra lett átalakítva, mert a Balatonon vagyunk, ugye. És azért vannak full magyar fejlesztések is, leginkább a szintén hazai, karbonszálas árbocairól híres Pauger Carbon és Flaar műhely közreműködésével, és
itt debütált a teljesen magyar tervezésű és építésű legújabb két árbocos, három testű trimarán, a Hungarian Silence.
High end anyagok, Balatonra optimalizált tuning, magyar tervezők, műhelyek és építők. Erre mondta az eseményre szintén meghívott Roland Gäbler négyszeres olimpikon, tízszeres világbajnok katamarán vitorlázó, a Black Jack vendégkapitánya, hogy
Európa vitorlás innovációs központja itt van, ezen a Plattensee nevű helyen.
Ezért is indokolt, hogy a most másodszor megrendezésre került verseny a kontinens legnagyobb anyagokat, technológiákat, fejlesztéseket bemutató, nemzetközi vitorlás attrakciója legyen. Fa Nándi ehhez annyit tett hozzá, hogy az innováció legalább annyira benne van a kormányos tudásában is, ahogyan a hajót megvitorlázza, a két folyamat együtt zajlik.
De ki áll a high tech verseny mögött?
Maga a verseny nem véletlen zajlott ezen a távon és helyszíneken és nem lenne Dr. Deák Gábor nélkül. A doktort ugyan nem használja, mert bár orvosként végzett, praktizálás helyett megalapította a rendszerváltás első magánpatikáját, hogy utána gyógyszertár-hálózatokat építsen (Szimpatika, BENU).
A 2018-as Volvo High Tech Regattán Deák Gábor ötletgazda-főszervező beszélget Fa Nándorral. Fotó: Erdős Géza
Két éve, bő négymilliárdos beruházásként valósította meg többségi tulajdonosként a tó két legmodernebb, téliesített kikötőjét, egyenként is több, mint kétszáz hajóbeállóval, a hozzájuk tartozó butikhotelekkel és remek gasztrocélpontokkal Alsóörsön és Balatonfenyvesen.
Az alapötlet ebből adódott: “ha már van két high-tech kikötőnk a tó két végén, csináljunk hozzá egy high-tech versenyt”.
Nem is jöhetett szóba nagyon más, hiszen a két helyszín között ötven kilométer a távolság légvonalban, ehhez gyors hajók kellenek. Illetve a leggyorsabbak, így adódott, hogy meghívásos alapon az egyébként meglehetősen “zárványéletet” élő, csak nagyregatták megnyerésére kiképzett csúcs-versenyvitorlásoknak rendezzenek megmérettetést. De hogy ez se legyen zártkörű klub, felmerült egy kiegészítés. Nagy létszámú résztvevőt nem akartak, az exkluzivitás és a különlegesség továbbra is szempont volt, így adta magát, hogy a 8M osztály kis létszámú, kellően gyors, egyedi építésű és szintén nagyon innovatív hajói is indulhassanak.
Fontos szempont volt még, hogy kellően látványos és követhető legyen az esemény a vitorlázás iránt nem feltétlen elkötelezett nagyközönség számára is (ahogy ez a világversenyeken, a Vendee Globe-on, a Volvo Ocean Race-en, a most zajló Golden Globe-on már adottság és tömegeket köt le). A hatalmas vitorlák önmagukban teszik a dolgukat ugyebár a vízen ez ügyben, de a magyar fejlesztésű Kwindoo regattakövető applikációját is sikerült továbbfejlesztetni a cél érdekében, hogy “ne csak kis spermiumok rohangáljanak a képernyőn”, hanem egyfajta vitorlás Facebook-ként, élő közvetítéssel, helyszíni bejelentkezésekkel és összefoglalókkal lehessen távolról is izgalmassá tenni a történéseket.
A kezdeményezés abszolút eredeti és újszerű, nem csoda hát, hogy még nem üzleti alapokon nyugszik, magyarán veszteséges. Az összbüdzsé hétmillió forintja szponzorációból, nevezési díjakból, bartermegállapodásokból áll össze – no meg nem mellesleg két remek kikötő, szálloda és konyha helyzeti adottságából és Gábor forintokban is megfogalmazott lelkesedéséből.
A szervezés és a hozzá tartozó ellátás viszont legalább annyira professzionális, mint a versenyen részt vevő hajók és a legénységük.
És hát nem utolsósorban, lássuk a második Volvo High Tech Regatta összesített végeredményének győzteseit:
Többtestű hajók:
Team Black Jack (Roland Gäbler)
Egytestűek:
Principessa (Oroszlán Péter)
8M:
Tantál (Fazekas Gábor, Gyapjas Balázs)
A cikk elkészítéséhez nyújtott sok hasznos információért köszönet illeti Rápolthy Editet.
