Igazi munkahelypusztítót látnak az Amazon új projektjében, az áruházi munkák 75%-át fölöslegessé teszi.
Az ötlet kényelmes: mi lenne, ha úgy tudnánk vásárolni, hogy nem kell a kasszánál sorban állni, vagy vonalkódokat szkennelgetni az önfizető pénztárnál, hanem egyszerűen a bolt tudná, hogy mit vettünk le a polcról, és nekünk semmi más dolgunk nem lenne, mint elégedetten kisétálni onnan, ha megvan, amiért mentünk?
Az Amazon Go pont ezt ígéri: a boltba történő belépéssel egyidőben beszkenneljük a mobilunk kijelzőjét, és ennyi, a többiről a szenzorok és a gépek gondoskodnak. Mindenhol érzékelők és mesterséges intelligencia figyeli, hogy mit csinálunk, mit veszünk le a polcról, kilépéskor pedig automatikusan összegez és levonja a számlánkról a pénzt.
A The New York Post már fellőtte a piros rakétát, szerintük ez hozhatja a következő nagy munkanélküliségi válságot – a cikkben megszólaltatott elemző szerint az áruházi munkák 75%-át ki fogja tudni váltani a gépesítés. „Végez a kasszással, a rakodóval, az árufeltöltővel”- jósolja Britt Beamer.
A haladás záloga az innováció, és bármilyen fájdalmas is, a saját érdekünk, hogy folyamatosan fejlődjünk – vagy mégsem? Erik Sherman a forbes.com-on ment neki ennek a gondolkodásmódnak.
„Az ipari forradalom alatt azok az emberek, akiknek a munkája szükségtelenné vált, nem rántották meg a vállukat és léptek túl ezen azonnal. Iszonyatos mértékű elszegényedés indult útjára, amit csak a minimálbér és a munkásjogok kibővítése tudott csak enyhíteni – de ehhez zavargások, tüntetések és véres összecsapások kellettek.”
Sherman szerint a problémát valószínűleg az alapjövedelem bevezetése sem oldaná meg – pénzügyileg ez ugyanis tarthatatlan. Az amerikai munkaerőpiacon nagyjából 200 millió ember dolgozik. Kutatások szerint a mostani munkahelyek 40%-a 20 éven belül eltűnhet – ez azt jelenti, hogy 80 millió ember huzamosabb ideig munka nélkül marad. Ha a kétezer dolláros alapjövedelemmel számolunk, az évente egy személyre lebontva 24 ezer dollárt, összességében évente 1,9 billió dollárt jelent. Ez a jelenlegi körülmények között a befolyó adók 56%-át vinné el – és még nem számoltuk bele azt, hogy a munkavállalók 40%-nak megszűnik az állása, tehát az adóbevételek majdnem a felükre csökkennek. Ha csak ezer dollárra csökkentik az alapjövedelmet, az még mindig komoly terhet ró a rendszerre.
Ingyen ebéd márpedig nincs – mondja Erik Sherman. De ha a folyamatos növekedést hajszoljuk, akkor az olyan, mintha a levegőt csak beszívni akarnánk, kifújni nem. Ha ezen nem változtatunk, nagy baj lesz, akár akkora is, amekkora mellett az orosz vagy a francia forradalmak eltörpülnek.
