Magyarországon a teljes munkaerőköltség jó magas hányadát vonja el az állam adó formájában, és bár 2022 óta nem történt változás a gyermektelen, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállalók esetében, a gyerekesek rosszabbul jártak.
Mi történt? Az OECD idén is közzétette a Taxing Wages jelentését, amelyben bemutatja, hogy az egyes tagállamokban mekkora mértékű az adóék, vagyis a teljes munkaerőköltségnek (a nettó bérnek, illetve az arra rárakodó munkavállalói, illetve munkáltatói terhek összegének) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. Az OECD a háztartások jövedelemszintje, illetve a keresők és az eltartott gyermekek száma alapján nyolc kategóriában hasonlítja össze, hogy a munkáltatói terhekkel növelt bruttó bér mekkora hányadát viszik haza a munkavállalók, írja a Portfolio.
Mennyi az annyi? A tagországok összehasonlításánál leggyakrabban hivatkozott kategóriában, vagyis a gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállaló esetében Magyarországon tavaly az adóék 41,2%-ot tett ki, ami a 12. legmagasabb rátának felelt meg a 38 OECD tagország között, és jóval meghaladta a 34,8%-os OECD-átlagot. 2022-höz képest nem történt változás a hazai mutatóban. Az azt megelőző években azonban folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke: 2017-ben még 46,2%-ot tett ki a ráta.
Miért fontos ez? Az adóék mértéke Magyarországon nemcsak az egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső dolgozók esetében volt tavaly 41,2%, hanem az összes gyermektelen háztartási kategóriában, beleértve az átlag alatt vagy felett kereső egyedülállókat, illetve azokat a gyermektelen házaspárokat is, akik egyik tagja az átlagbért, a másik az átlagbér 67%-át kapja fizetésként. A többi kategóriában (amelyek mind gyermekes háztartások) azonban már történt változás: minden esetben nőtt az adóék mértéke 2022-höz képest. A különböző háztartási kategóriák közül az egyedülálló, kétgyermekes, az átlagkereset 67%-át kereső munkavállalók esetében nőtt tavaly a legnagyobb mértékben az adóék Magyarországon: 2 százalékponttal 25,7%-ra.
| Adóék változása Magyarországon (%) | |
| Háztartási kategória | 2023 | 2022 | Változás (%pontban) |
| Egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső személy | 41,2 | 41,2 | 0 |
| Egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső személy | 41,2 | 41,2 | 0 |
| Egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 167%-át kereső személy | 41,2 | 41,2 | 0 |
| Egyedülálló, kétgyermekes, átlagbér 67%-át kereső személy | 25,7 | 23,7 | 2 |
| Egykeresős, átlagjövedelmű, kétgyermekes házaspár | 31,3 | 30,0 | 1,3 |
| Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), kétgyermekes házaspár | 35,2 | 34,5 | 0,7 |
| Kétkeresős (mindkét szülő átlagbért keres), kétgyermekes házaspár | 36,2 | 35,6 | 0,6 |
| Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), gyermektelen házaspár | 41,2 | 41,2 | 0 |
| Forrás: OECD | |
Mi következik ebből? Az OECD jelentése meg is jegyzi, hogy a tagállamok közül egyedül Magyarországon nem történt tavaly változás a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok terén, így az adóék mértékében – bizonyos háztartási kategóriákban – bekövetkező változás kizárólag az átlagkereset változásához köthető. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy 2023-ban a reálbérek az OECD adatai szerint 3%-kal csökkentek hazánkban.
És a többiek? A 41,2%-os tavalyi hazai ráta a visegrádi országok mutatóival összehasonlítva nem tűnik kiugrónak, egyedül Lengyelország lóg ki a sorból a jóval alacsonyabb 34,3%-os adatával. Az OECD tagállamai között tavaly Belgiumban rakódott a legnagyobb mértékű (52,7%) állami elvonás a munkaerőköltségre, és további négy tagországban (Németország, Ausztria, Franciaország és Olaszország) is meghaladta a 45%-ot a ráta.
