Tavaly percenként 50 ezer forintot loptak el az ügyfelektől, ráadásul a kár döntő részét már az áldozatok viselik.
Mi történt? 2023. negyedik negyedévében már a bankkártyás csalásokban keletkezett kár 71 százalékát viselték az ügyfelek. Ráadásul a csalások száma és értéke is újabb és újabb rekordokat dönt. Míg 2020-ban a bankkártyás csalások 2,2 milliárd forint veszteséget okoztak, és ennek csak tizedét (220 millió forint) állták az ügyfelek, addig 2023-ban már mintegy 5 milliárd forint volt az okozott kár, és ebből 3,3 milliárd forintot az ügyfelek zsebéből húztak ki. Tavaly összesen 180 ezer bankkártyás csalás történt, míg egy évvel korábban még 156 ezer – derült ki a Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatóján.
És mennyi volt az átutalásos csalás? A banki átutalásos csalások 98 százalékánál az ügyfél viseli a kárt. A lakosság esetében a károsultaknak 3537 esetben összesen 5,14 milliárd kárt okoztak a csalók 2023 utolsó negyedévében. Az év egészében pedig 20 milliárd forint volt az a kár, amiből 18,7 milliárdot terheltek a lakossági ügyfelekre. A károk döntő részénél az ügyfelek maguk adják ki az adataikat a csalóknak, vagy átverés hatására maguk indítják az utalást a csalók számlájára. Csakhogy olyan mértékben nőtt meg az ügyfelekre hárított kár mértéke, hogy az MNB tavaly már ajánlást tett a bankoknak, hogy nem terhelhetnek minden kárt automatikusan az ügyfélre.
Miért fontos ez? Kandrács Csaba, az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke szerint a bankkártyás csalások drámai elszaporodása ellenére tavaly, főként év végére mintha egy javuló tendencia kezdődött volna, több bank is fejlesztette a saját informatikai rendszerét, és az ügyfelek is tájékozottabbak.
