Ahogy nőnek az árak, egyre több a befektető a lakáspiacon, és egyre kevesebben tudnak saját lakáshoz jutni Budapesten.
A Duna House elemezte a budapesti ingatlanpiacot, és arra a megállapításra jutott, hogy az egyre jobban kezd hasonlítani az európai nagyvárosokban megszokott képre. A most ingatlant vásárlók jelentős része már magán- vagy intézményi befektető, a saját otthonra pályázók pedig kezdenek visszaszorulni.
2014 közepe volt a vízválasztó: addig a vásárlók jelentős része az első lakásos fészekrakó volt, utána már a befektetők domináltak.
Az albérletesek száma Budapesten még mindig kirívóan alacsony európai viszonylatban: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2017-ben a háztartások 8,4 százaléka bérelte az ingatlant, ezzel párhuzamosan a saját lakásban lakók aránya fokozatosan csökkent. (Januártól több, az ingatlanpiacot érintő új szabály lépett életbe, ezek nagy része a kiadók dolgát egyszerűsíti, épp azért, hogy fehéredjen a szektor.)
Mivel az árak nem igazán akarnak megállni, a fővárosban gyakorlatilag eltűntek a 15 milliónál olcsóbb lakások, arra lehet számítani, hogy egyre többeknek lesz elérhetetlen az, hogy saját lakást vegyen.
Ha körbenézünk a többi európai országban, sokkal nagyobb a bérelt ingatlanok aránya, mint Magyarországon, így ahogy zárkózik fel árakban a budapesti ingatlanpiac, a tulajdonosi struktúra is várhatóan közelíteni fog az európai átlaghoz.
Az is igaz, hogy a nyugati országok népessége jóval mobilabb, nem ragaszkodnak annyira a saját ingatlanhoz, az albérlet-piac pedig sok helyen jóval erősebben szabályozott, mint Magyarországon, éppen ezért a bérlők nincsenek kiszolgáltatva a tulajdonosoknak. A volt szocialista országokban még mindig tartja magát, hogy “legyen saját lakás, az a biztos”. Jól mutatja ezt, hogy a magyar fiatalok például inkább tesznek félre saját lakásra, mint mondjuk utazásra.
Noha az átlagos magyar hagyományosan ragaszkodik a saját tulajdonú otthonhoz, megfigyelhető egyfajta generációs váltás is. A fiatalok közül egyre többen gondolják úgy, hogy a saját ingatlan nem feltétlenül biztonságot, hanem egyfajta röghöz kötést is jelent, az albérlet pedig sokkal rugalmasabb lehetőség a lakhatásra.
De mit tehet az, aki lemaradt?
Aki nem vett ingatlant az áremelkedés előtti kegyelmi időszakban, annak a következő lehetőségei vannak. Az egyik opció, hogy lejjebb adja az igényeit lakásvásárlásnál, és kezd megbarátkozni a gondolattal, hogy saját lakás helyett hosszú távon bérelni fogja otthonát – mondja a Duna House.
Aki pedig befektetési céllal szállna be a lakásbizniszbe, de ilyen árakon önerőből nem tud lakást venni, azoknak szóba jöhetnek még az egyre népszerűbb ingatlanalapok. Ezek olyan befektetési alapok, ahol az alapból vásárolt ingatlanportfóliót az alapkezelő kiadja, a kockázatok szétterülnek, és természetesen sokkal kisebb összeggel is beszállhatunk, mintha lakást vennénk kiadási céllal.
