Az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar teniszsikerének helyszíne Ausztrália. De a melbourne-i Grand Slam torna más szempontból is kiemelkedik, tudatosan szólították meg a látványos hobbi után sóvárgó kínai középosztályt. A látogatószám emelkedésén is látszik, nagy üzletet hoztak össze.
Tízezrek lépik át a melbourne-i teniszcentrum kapuját ezekben a napokban, és évek óta egyre többen. A hetekben rendezik a top tenisz kiemelten fontos eseményét, az év első Grand Slam-tornáját, az Australian Opent. Az idei kiírás különösön emlékezetes lesz a magyar teniszrajongóknak, Fucsovics Márton ma hajnalban játszott nyolcaddöntőt a 19-szeres Grand Slam-győztes, a sportág élő legendájának számító Roger Federer ellen, derekasan helyt állva kapott ki, miközben párosban Babos Tímea már ott van a legjobb nyolc között.)
Fucsovics Márton szervál az Aus Open 2018-as nyolcaddöntőjében Roger Federer ellen. Fotó: Ben Solomon/Tennis Australia
Dacára az elviselhetetlen hőségnek – ami leginkább a játékosokat sújtja -, az ausztrál viadalon évek óta egyre többen vesznek részt, különösen feltűnő az emelkedő trend az elmúlt évtizedben. 2007-ben a nézők száma meghaladta az 550 ezret, tavaly már közel 730 ezren voltak kíváncsiak a meccsekre a helyszínen. Látványos emelkedés. Az emelkedés üteme és az összlétszám is veri most már a másik kemény borítású Grand Slam tornáét, a New York-i US Open-ét – írja az amerikai Forbes.
Nemcsak a helyiek körében népszerű a torna, tavaly több mint 11 százalékkal nőtt a “tengerentúli” vendégek jelenléte, ami Melbourne esetében a következő országokat jelenti: Új-Zéland, USA, Nagy-Britannia, Japán (kétszer annyian érkeztek innen tavaly, mint annak előtte). Nem mind tenisz nagyhatalmak, de van egy ország, ahonnan jelentősen többen érkeztek, mint korábban: Kína.
Az Australian Open és a US Open látogatottsága az elmúlt években. Forrás: Forbes USA
A helyi szövetség, a Tennis Australia számai azt mutatják, hogy nagyon is bejöttek a célzott programok, a turisztikai kezdeményezések, a közvetítési jogok értékesítése, hiszen mindezek jelentik a felhajtóerőt az Australian Open növekvő kínai népszerűsége mögött. Mindezt úgy, hogy Kína nem ad top 20-as játékost sem a női, sem a férfi mezőnyben.
A Tennis Australia adatai szerint a kínai lakosság tizede, vagyis közel 150 millió ember teniszezik, de ennél is többen, 330 millióan rajonganak a sportágért, kétharmaduk pedig ma már követi az ausztrál nyílt teniszbajnokság meccseit.
A szövetség szerint Kínában a hatodik legnépszerűbb sport a tenisz.
(A sportág növekvő népszerűsége persze nemcsak a célzott marketing- és reklámkampányoknak köszönhető, az amerikai Forbes írt már arról hosszabban, hogy Kínában a sportbiznisz növekedése már-már veri a nemzeti össztermék gyarapodását.)
A tenisz ismertségét az is segítette, hogy a kínai Li Na a 2010-es évek elején első ázsiaiként robbant be a tenisz elitjébe, kétszeres Grand Slam-győztes egyéniben, legutóbb 2014-ben épp Melbourne-ben nyert (itt háromszor is döntőzött) a ma már 35 éves csillag.
A digitális csatornák közelebb hozták Kínát
Ausztrália tudatosan igyekezett felpörgetni a sportturizmust. Egyik eleme volt például, hogy a torna szervezői megállapodtak az online utazásszervező, kínai Ctrippel is, így a kínaiak már egyszerűbben és a saját nyelvükön foglalhatnak utakat a torna idején. (A kínai utazási piac 60%-át a kezében tudó Ctrip vásárolta fel a budapesti központtal is működő Skyscannert, a magyar iroda az egykori Distinction, a csapat tagjai már befektetőként segítik a hazai startupvilágot). Az ehhez hasonló csatornáknak köszönhetően a januári-februári (tehát a torna alatti) időszakban a sportturisták száma 36 százalékkal nőtt Ausztráliában.
Az Australian Open centerpályája. Fotó: Tennis Australia
A kínai turisták számának emelkedése mögött szintén fontos hajtóerő az elmúlt években tető alá hozott partnerségek a kínai televíziós társaságokkal, 2016-hoz képest tavaly 84 százalékkal (!) emelkedett az AusOpen meccseit Kínában a tévé előtt ülve követők száma, elképesztő növekedés, majd 60 millióan nézték a meccseket. Ez elsősorban megint a digitális csatornák kihasználásának köszönhető: az ausztrálok ugyanis megegyeztek korábban iQIYI digitális műsorszolgáltatóval, ami példátlan hozzáférést nyújt a tenisz kínai szerelmeseinek a meccsekhez. Ezzel ma már a Csendes-óceáni régióból egyértelműen Kínában a legnépszerűbb a viadal, a nézettségi adatokban már verik az eddigi első Japánt is.
Ezek mellett már csak apró megjegyzés, hogy az első Australian Open Akadémiát – természetesen -Kínában nyitották meg.
A kínai középosztály újabb hobbikra vár
Az emelkedő trendek mögött van egy másik fontos jelenség is, emeli ki az amerikai Forbes, ez pedig a kínai középosztály felemelkedése. Egyre szélesebb az a réteg, ami megengedheti magának, hogy az elit sportjának elit eseményein személyesen is részt vegyen. Az Australian Open szervezői pedig időben felismerték ezt a lehetőséget, és ma már jól látszik, hogy a tudatos és célzott építkezés ezen a feltörekvő piacon nagyon is kifizetődő.
Ahogy a fenti grafikonon is látszik, a Grand Slam versenyek népszerűsége – a növekvő globális turizmus, ezen belül is sportturizmus ellenére – egyáltalán nem magától értetődő. A US Open népszerűsége például 2014 óta csökken a vendégszám alapján. Nem véletlen, hogy a FOX tévétársaság 2016 végén megvásárolta a US Open ázsiai közvetítési jogait. A kínai középosztály keresi az újabb sportkalandokat, szívesen ellátogatnak majd Amerikába is, ha megszólítják őket, ahogy azt az ausztrálok is tették.
