A tervek szerint Sencsenben nemsokára egy 51 emeletes felhőkarcoló (farmkarcoló) épülhet, amely egy gigantikus hidropóniás farmnak adna otthont. A beltéri farmok megjelenése és egyre nagyobb térnyerése lehet az egyik megoldás az élelmiszer-ellátás globális bizonytalanságának kezelésére.
Az Agfunder adatai szerint globálisan a beltéri gazdaságoka fektetett beruházások 2020-ban rekordmagasságú, 500 millió dollárt (161,8 milliárd forint) tettek ki, de a beltéren termesztett növények még mindig csak töredékét adják a teljes termesztésnek.
Carlo Ratti, a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) professzora, az MIT Senseable City Lab kutatócsoportjának irányítója most egy 51 emeletes felhőkarcolót tervezett Sencsenbe, amely egy gigantikus betéri gazdaságnak adna otthont. A farmkarcolóban különféle salátákat és paradicsomot termeszthetnének, amely évente közel 40 ezer embert tudna ellátni zöldségekkel. A torony emellett irodáknak, egy bevásárlóközpontnak és éttermeknek is otthont adna.
A beltéri farmok már itthon is megjelentek. A Bedrock.farm történetét 2021 márciusában írtuk meg. Szűcs Endre és Balázs Bence pincegazdasága évszaktól és időjárástól függetlenül azonos áron ígér azonos minőségű, vegyszermentes mikrozöldeket és fűszernövényeket az év minden napján. A belvárosi pincegazdaságban közvetlenül a szállítás előtt, rendelésre aratnak.
Hidropónián és aeropónián alapuló technológiával, speciális lámpákkal, szivattyúkkal és légkondicionáló berendezésekkel alakítják ki a leveles zöldeknek, a mikrozöldségeknek és a fűszernövényeknek megfelelő környezetet többszintes polcrendszereken. Így egy négyzetméternyi területen hét négyzetméternyi termesztési felületet tudnak hasznosítani.
A beltéri farmok lényege, hogy itt általában nem a növényt igazítják az időjárási körülményekhez, mint ahogy kaphatóak a például a piacon szárazságtűrő kukoricafajták, hanem a körülményeket a növény igényeihez, így vegyszer és GMO mentesen termeszthetnek egész évben friss növényeket, amit fix áron tudnak kínálni.
A Bedrock.farm pincegazdasága. Fotó: Sebestyén László
A termesztési módszer egy megoldás lehet a koronavírus-járvány miatt átalakult ellátási láncok javítására is, hiszen így egész évben helyben tudnak fix minőséget fix áron biztosítani a szállítási költségeket megspórolva.
A kritikusok szerint azonban, ha figyelembe vesszük a beltéri gazdaságok magas energiaigényét, akkor már megkérdőjelezhető a módszer fenntarthatósága. „Ez attól függ, hogy egy beltéri gazdaság pontosan milyen technológiát használ. Mi cirkuláljuk, szűrjük, tisztítjuk a vizet, ezért jóval kevesebbet használunk fel ugyan annyi növényhez, mint a hagyományos módszer, ahol a nagy része elveszik” – mondta márciusban Szűcs Endre a Forbes.hu-nak.
A Kentuckyban található AppHarvest évente például 45 millió font értékű paradicsomot termel egy olyan létesítményben, amely az állításuk szerint 30-szor több termést ad hektáronként mint egy hagyományos kültéri gazdaság. Teszi ezt mindezt 90 százalékkal kevesebb víz felhasználásával.
A vertikális farmok egyre nagyobb teret nyernek a mezőgazdaságban. Az amerikai Newarkban található AeroFarms, amelyet a 2016-os megnyitásakor a világ legnagyobb vertikális farmjának tartottak, jelenleg évente körülbelül 2 millió font értékű élelmiszert termel 70 ezer négyzetméteren. A Carlo Ratti által tervezett 213 méteres felhőkarcolóban 600 millió fontnyi élelmiszert termelhetnének évente.
Borítókép: Sebestyén László
