Egy példa nélküli pénzügyi időszak végén, félig ismeretlen körülmények közt próbálunk elhelyezni egy eszközt, amivel nincs sok tapasztalatunk. Szóval elvileg védeni fog, de igazából fogalmunk sincs róla.
„Vég nélkül nyomják a jegybankok a pénzt, egy idő után elértéktelenedik mindened. A Bitcoin viszont jobb, mint az arany, ellenáll az inflációnak, véges a kibocsátása, nem lehet csak úgy nyomtatni, mint a dollárt, megvédi a megtakarításod.” Nagyjából ez a visszatérő érvelés, hogy miért jó inflációvédelmi eszköz a Bitcoin és úgy általában a legtöbb kriptovaluta.
És ez alapvetően, elméletben igaz is.
A legtöbb kriptovaluta kibocsátási ütemét, forgalomban lévő mennyiségét egy algoritmus szabályozza, nem pedig a jegybankok zárt ülésen értekező monetáris tanácsa.
A Bitcoin példáján: minden jövőbeli időpontról pontosan tudom, hány érme lesz a piacon, ellentétben a dollárral és az euróval, amiről csak feltételezéseink vannak és amit bármikor lehet nyomtatni vagy épp a piacról visszaszívni.
És azokban az időkben, amikor épp világszerte éledezik az infláció, remekül hangzik, hogy a Bitcoin dezinflációs eszköz: kibocsátásának üteme folyamatosan lassul. A hagyományos piaci logika szerint ilyenkor a befektető ingatlanba vagy nemesfémbe rakja a pénzét, esetleg olyan részvényt vásárol, amely mögött valamely tartós, fizikai dolog, például egy gyár vagy egy erőmű áll. Milyen jó tehát a Bitcoin, még egy védelmi eszközzel bővül a paletta. Mi is többször írtunk róla, hogy a kriptopiaci felfutás egyik tényezője az inflációtól való félelem volt, több neves befektető jobb védelemnek nevezte az aranynál.
Egy nagy probléma viszont van a dologgal
Az, hogy amióta létezik Bitcoin, azóta nincs infláció, világszerte annyira alacsony az árindex, ami alig nevezhető drágulásnak. Csak beszélgetünk, fantáziálunk róla, próbálunk modelleket alkotni, mit tesz majd a valós pénzromlás. Most viszont megjött, tényleg itt van. Ezt itthon már tapasztaljuk, de Amerikában és az euróövezetben is kezd éledezni az árindex.
És fogalmunk sincs, hogy fog viselkedni a kriptopiac és a Bitcoin egy valós inflációs környezetben.
A makrogazdaság és a rá épülő tőkepiac egyszerűen túl bonyolult, összetett és szerteágazó ahhoz, hogy magabiztosan kijelentsük: működni fog az inflációvédelem.
A piaci folyamatok jó része pedig pszichológia és hagyomány. A befektető tudja, hova rakja a pénzét, amikor magas az infláció, hiszen száz éve már ugyanoda rakják. Viszont ki tudja, hogy kriptopiacon még mindig jelentős arányt képviselő kisbefektetők milliói, illetve a saját portfóliójukhoz képest elenyésző kitettséggel rendelkező intézményiek merre fognak mozdulni.
Olyan, mint az arany, tehát véd az inflációtól
A Bitcoin és az arany befektetési eszközkét nagyon hasonlítanak, innen is a gondolat, hogy jó lehet a pénzromlás ellen. Mennyiségük véges, nem szabályozható, erőforrás kell a kitermelésükhöz, mindkét piac elég likvid és az egész decentralizált. És igazából egyik sem jó igazából semmire, csak arra, hogy birtokold és eladd valamiért cserébe. Nem véletlenül hívják az új digitális aranynak.
Az arany hagyományosan jó védelem az infláció ellen. Stabil eszköz, ami kevésbé mozog együtt részvénypiaci és pénzügyi folyamatokkal. A Bitcoin viszont inkább hasonlít egy részvényre. A Bloomberg jelentkezett nemrég egy elég beszédes ábrával: mi a korreláció a legismertebb kriptovaluta és az S&P500 közt.
A járvány alatt együtt mozgott a kettő, a Bitcoin úgy viselkedett, mint egy rizikósabb részvény. Örült az ingyenpénznek, amit a jegybankok ráöntöttek a piacra, élvezte, hogy a spekulatív tőke keresi.
És úgy is viselkedik, mint egy spekulatív eszköz, volatilitása sokszorosa bármelyik más eszközosztályénak.
Csak az elmúlt három napban nagyjából 10-15 százalékot korrigált a piac egésze a csúcsközelből, ami enyhén szólva sem nevezhető stabilnak, értékállónak.
Minden piac ciklusokban működik
Amúgy is elég könnyű valamire ráfogni, hogy véd az inflációtól, ha folyamatosan drágul. A négyéves ciklus végén járunk, az eddigiek is mind nagy bikapiaccal zárultak. Négyévente feleződik a bányászatért járó jutalom, ehhez igazodtak a nagy, lokális csúcsok, ciklusok. 2009 januárjában indult a rendszer, az első ciklus a 2013 év végi rekorddal ért véget úgy, hogy előző év novemberében feleződött a jutalom.
Ez a 2013-2017-es ciklus, nagyjából 1.150 és 20.000 dollár közt mozgott.
Aztán éveken át tartó csordogálás és konszolidált oldalazás után jött a 2016 nyári feleződés, majd a nagy 2017-es rali. És most 2021 végén járunk, épp újabb csúcsoknál, a mostani ciklus is szépen korrelál az előzőkkel.
Ez pedig a mostani: 20.000 és 67.000 dollár között
Bőven lehet még magasabb jegyzés idén télen is, de nemsokára vége lesz a bikapiacnak, az árfolyam lefelé tartó csordogálását lehet, nem fogja az infláció megzavarni. De az is lehet, hogy magasabb inflációs környezetben máshogy működnek majd a Bitcoin-ciklusok. Sőt, az is, hogy a teljes blockchain- és kriptoökoszisztémia terjedése, az egyre nagyobb felhasználói bázis és becsordogáló intézményi tőke miatt átalakulnak a ciklusok.
Szóval akkor véd az inflációtól?
Elméletileg igen, van esély van rá, legalábbis minden eszköze megvan hozzá, hogy védje a pénzünket. De nagyon fiatal a piac, alacsony a kapitalizációja és még mindig nem jelentek meg az igazán komoly befektetők.
Egy olyan extenzív monetáris és fiskális politikai időszakban vagyunk, amire még nem volt példa a történelemben, félig ismeretlen pénzügyi körülmények közt próbálunk elhelyezni egy olyan fiatal eszközosztályt, amivel nincs sok tapasztalatunk.
Olyan, mintha egy nagyon ködös úton, párnapos jogsival vezetnénk autót.
De lehet, hogy sikerül és jó lesz.
