A járvány új szektorokat tett rendkívül vonzóvá, másokat pedig csúnyán leértékelt. Az idei, teltházas Forbes Flow-n Wáberer György, Varga Zoltán és Nyúl Sándor milliárdosokkal jártuk körül, hogyan élték meg az igen gyors változást a legnagyobb magyar magánbefektetők. Varga nem rejtette véka alá: az őt érintő állami megfigyelés miatt sem érzi biztonságban befektetéseit.
„Ez volt az első olyan háború, amiről nem olvastunk” – jellemezte a koronavírus válsághelyzetet Nyúl Sándor. A vállalkozó még Demján Sándor üzlettársaként és jobbkezeként lett ismert és alapozta meg vagyonát, de a karizmatikus magyar nagyvállalkozó halála után nem tudott a családdal megállapodni, pereskedés lett az osztozkodásból. Ha nem is demjáni méretű, de jövedelmező ingatlanprojektjei vannak szerte Európában és a Budapest School-ba is beszállt befektetőként.
A nagybefektetőket Ács Gábor kérdezte arról, hogyan élték meg a pandémia hozta változásokat. Fotó: Fekete Csaba
A befektető, akinek 46 év után is nyomja valami a lelkét
Nyúl szerint voltak olyan ágazatok, melyek bevételét megnövelte a válság, ezért a befektetésekről általánosan beszélve úgy látta,
akik több lábon álltak, nem feltétlen éltek meg komoly kiesést.
Több területen is lát kihívásokat, a Gránit Bank résztulajdonosaként a feltörekvő fintech cégekkel, például a Revoluttal kapcsolatban azt mondta, ha jól fejlesztenek – utánozva az újításokat –, akkor a bizalom fogja eldönteni, mit választanak az ügyfelek, ez pedig a bankok mellett szól.
„A boomer vagy Ratkó-korosztályba tartozom, ez feladatokkal, de előnyökkel is jár. Az a feladatom, hogy kineveljem a következő generációt” – mondta Nyúl arról, hogy elkezdte átadni a feladatokat a gyerekeinek, ennek köszönhetően többet tud kikapcsolódni.
Nyúl Sándor a néhai Demján Sándor üzlettársa volt. Mostmár a generációváltással foglalkozik. Fotó: Fekete Csaba
A generációváltásról humorizálva jegyezte meg, hogy ahhoz, hogy a harmadik generációhoz érve a vagyon ne csökkenjen drasztikusan, családi alkotmány, házassági szerződés és jó végrendelet kell.
Természetesen hozzátette, hogy nagy gondossággal érdemes átadni nem csak a tudást, hanem a vállalkozó szemléletet.
„Szeretném lezárni a függő ügyemet a Demján örökösökkel, ez eléggé nyomja a lelkem 46 év szolgálat után” – beszélt Nyúl a jövőbeli céljairól. Ezen felül már többet koncentrálna a családjára, főleg az unokáira, illetve a családja egészségére.
A befektető, aki nem annyira érzi magát biztonságban Magyarországon
„A fejlesztési kényszer óriási a digitális piacon, ez biztosít olyan pozíciót, ami jó bevételt eredményezhet” – mondta Varga Zoltán. A vállalkozó hosszú befektetői karrierje során háromszor is a padlóra került, de egy ideje már óvatosabban üzletel és biztos lábakon áll. A Wizz Air legnagyobb korai befektetője volt, ma pedig a Centrál Médiacsoport tulajdonosaként a legismertebb (Nők Lapja, 24.hu, Story és még sok más médiatermék tartozik hozzájuk), de számos más befektetése is van, 2014 októberében szerepelt a Forbes címlapján.
„Digitalizálni, folyamatokat fejleszteni és befektetni” – ez volt a konklúzió Varga Zoltán számára azzal kapcsolatban, hogy mit kellett és lehetett megtenni a járványhelyzet alatt a vállalkozásainál. Az egyik fő befektetésétől, a lengyel Premium Mobile MVNO-típusú, vagyis rugalmas tarifákat kínáló mobilszolgáltatótól vált meg a közelmúltban,
pontos összeget nem említett, de láthatóan jól érezte magát, ahogy az üzletről beszélt – hat év befektetése térült meg, amit tipikusan a járványhelyzet értékelt fel.
Argentin befektetését komolyan érintette a válság, azonban már látszik a fény a felhők között: újraindultak a légitársaság járatai. Benyomása szerint a helyi riválisát rosszabb helyzetbe hozta a járvány, ezért a jövőben számít a piaci pozíciók változására.
Varga Zoltán egyik legfontosabb érdekeltsége itthon a Centrál Médiacsoport, de Lengyelországban és Argentínában is befektet. Fotó: Fekete Csaba
Továbbra is keresi a befektetési lehetőségeket Lengyelországban, érdekelt tankönyvkiadásban is. Megjegyezte, hogy „küzdelmes” a lengyel médiapiac is, amin terjeszkedni szeretne. Ezzel kapcsoaltban érdemes felidézni, hogy Lengyelországban a kormánytöbbség támogatásával állami cégek kezdték felvásárolni a legnagyobb médiapiaci szereplőket, egyúttal korlátozzák a külföldi tulajdonszerzést.
„Magyarországon nem érzem magam annyira biztonságban, ezért nem itthon gondolkodom befektetésekben”
– utalt arra, hogy a Centrál Média tulajdonosaként a nyilvánosságban kormányközeli médiatámadásokat élt meg. „Magyarország egy gyönyörű, fantasztikus ország, de a kockázatokat mérlegelni kell” – fűze hozzá. Ilyen kockázat Varga szerint „a KESMA nevű szörnyedvény” is. A piaci részaránya alapján 4,5-5 milliárd forint állami hirdetésre lenne jogosult a Centrál, ezzel szemben semmit sem költenek náluk, míg a kormányközeli médiacsoport 30 milliárdot kap. „Hetente vannak adóvizsgálataink minden cégünknél. Ezzel kell foglalkoznunk, ahelyett, hogy építhetnénk a vállalatainkkal” – folytatta Varga. Szerinte ő egy olyan sikeres befektető, aki igazolta, hogy méltó a támogatásra.
„Ehelyett Pegasussal megfigyelnek” – hangzott el a beszélgetés egyik legnagyobb súlyú mondata.
Ez a környezet vezette arra Vargát, hogy a más befektetéseivel szemben a Centrál Médiát nem adja el, mert erkölcsi kérdés lett számára, hogy ezt folytatnia kell.
A jövőbeli tervei közül Varga kiemelte egy rákkutató cégét, amit jelentősen felértékelt a pandémia, ezért még motiváltabb lett ennek fejlesztésében. A közösségi szerepvállalásban is tevékenyebb lesz, a cégcsoportjába tartozó munkavállalói számára támogató alapítványt hozott létre, amivel kompenzálnák a járvány, a válság, illetve általában a megfeszített munka munkatársaikra gyakorolt hatását.
A befektető, aki épp a pandémia évében fejlesztett a magánegészségügyben
Az egyik barátom szokta mondani, hogy ahhoz, hogy valaki sikeres legyen valamiben, abba tízezer órát kell befektetni, hogy ismerje a területet. A pandémia alatt ez az óra gyorsabban ketyegett – mondta Wáberer György,
aki épp a pandémia évében vágott bele egészségügyi magánszolgáltató fejlesztésébe.
Wáberer György ismert és vagyonos a nevét viselő Waberer’s kamionos logisztikai céggel lett, amit a Volán-Tefu privatizálás után hozott létre. Öt évvel ezelőtt eladta cégét, majd nemrég újra visszaszállt, de csak kisebbségi tulajdonosként. Felső kategóriás irodaházat épített Budán, luxus apartmanházat a rózsadomb egyik legszebb kilátású helyén, magánegészségügyi központot indított szintén a saját neve alatt és tulajdonjoga van a BILK logisztikai központban. Mindemellett kormánybiztosként és egy új egyetemi alapítvány kuratóriumi tagjaként is marad ideje dolgozni. Az egyik legismertebb magyar milliárdos, aki 2014-ben és 2020-ban is szerepelt a Forbes címlapján.
Wáberer Györgyöt nem rettentette el a pandémia, épp ekkor fogott magánegészségügyi fejlesztésekbe. Fotó: Fekete Csaba
Bár pont az egészségügyi szolgáltatás területét tépázta meg leginkább a járványhelyzet, egy időben leállították a szolgáltatásokat, ugyanakkor Wábererék nem rettentettek meg, mert a fő koncepciójuk a betegségek időbeli diagnosztizálása és megelőzése. Ezzel a fókusszal fejlesztettek, amiben bőven van lehetőség, ha a magyar társadalom általános egészségügyi állapotát vesszük figyelembe.
„Többet költünk autóra, mint magunkra” – jelezte Wáberer, hogy miért lát potenciált az egészségiparban.
Tokaj-Zemplén fejelsztéséért felelős kormánybiztosi feladatai mellett a magánvagyonából is áldozott a térség fejlesztéséért. A sárospataki gimnázium öregdiákjaként komoly fejlesztésekbe szállt be az iskolánál: az infrastrukturális fejlesztés mellett a tanárok – részben anyagi – motiválásával az ország negyedik legjobb iskolája lett a továbbtanulási statisztikák tekintetében mindössze öt év alatt. „Az lenne a cél, hogy az elvándorlást meg tudjuk állítani, hogy teremtsünk munkahelyeket a fiatalok számára”. A turizmus adottságaira építve el tudja képzelni, hogy az ország harmadik legvonzóbb térsége legyen.
Borítókép: Fekete Csaba
