Geolokációs távolsági útikalauzon dolgozik egy magyar csapat. Ha rajtuk múlik, biztosan máshogy vonatozunk, buszozunk és hajózunk a jövőben.
A turizmus átalakulóban van. Ezt nap mint nap tapasztaljuk a pesti belvárosban, tíz éve valószínűleg még fehér köpenyes ápolókat hívtak volna (mondjuk sokan ma is hívnának) a tangába öltözött, Liverpool-külső akcentussal beszélő mezítlábas srácokra (főleg, ha a Supermen-jelmezes alakhoz még egy törpe is van bilincselve). Mára ez úgy hozzánőtt Budapesthez, mint szelfibot a kínai turistához. Ez van. De amikor az élet ad egy pofont egy beerbike visszapillantó tükrével, ellenhatásként (Newton III. törvénye) kinő a földből valami, ami miatt nem kell szégyenkeznünk unokáink előtt. Teljesen megszokottá váltak például az alternatív városnézések, és úgy általában,
a „non important sights” a kulturális turizmus fontos szegletévé vált az egész világon.
„Az időnk be van osztva. Az utazás kidobott idő a turisztikai szektor számára is. Ott ülünk, unatkozunk, miért ne tölthetnénk el hasznosan?” – mondja Kollai István, a „kulturális startup” ötletgazdája, miközben az utazásokról beszélgetünk. A történész-közgazdász végzettségű kulturális diplomata sokat utazott a szlovák vasúton. (Volt rá alkalma, öt éven keresztül vezette a Pozsonyi Magyar Intézetet, jelenleg a Corvinus Egyetem oktatója.) Útjai alatt a vonatablakon keresztül figyelte a várakat, folyamatosan bújta a Wikipédiát, próbálta kitalálni, hogy merre járnak. Innen jött az ötlet: ha létezik városnéző túra (nevezzük így: walk&see), miért ne fedezhetnénk fel a tájat ülve (sit&see)?
Az ötletből Anroidra és IOS-re is elérhető app, valamint önálló weboldal is lett, így például egy Budapest-Vác útvonalon megismerhetjük a Nyugati pályaudvar történetét, a budapesti rozsdazóna rejtelmeit,
megtudhatjuk, hogy mit keresnek víztornyok Rákosrendező környékén
(van ami a gőzmozdonyokhoz épült, van amiben majdnem lakásokat alakítottak ki) vagy hogy Károlyi István gróf egykori mintagazdaságából alakult ki Istvántelek, Káposztásmegyer területén pedig valóban káposztát termeltek, a 80-as évekig voltak itt termőföldek. A technika használhatóságát a térerő vagy a wifi gyengesége akadályozhatja, de az ötletgazda szerint az ilyen technikai problémák ideje lassan lejár.
A GPS-alapú app érzékeli, hogy merre járunk, a fejhallgató segítségével pedig narrációt is kapunk (ez a webes verzióban nem működik). A HorizonGuide.net weboldal innovációja egyébként, hogy úgy rendeli a tartalmakat GPS-koordinátákhoz, hogy közben nem szükséges applikáció letöltése. István a Europe in Budapest. A Guide to its Many Cultures című útikönyv egyik szerzője és szerkesztője, tapasztalat tehát bőven volt ahhoz, hogyan lehet újszerű megközelítéssel bemutatni egy várost vagy a környező tájat. Munkáját többen is segítik, többek között a Bécsben élő dr. Magyarics Zoltán, a Regionalbahn szerkesztője és Nagy Kornél, az Európai Vasúti Ügynökség munkatársa.
Kollai István útikönyvet írt már, appot eddig nem fejlesztett (fotó: Boris Németh, tyzden)
A HorizonGuide üzleti modellje nem arra épít, hogy az utasok fizetnének egy sokadik appért. Ehelyett a webes megoldás a könnyű elérhetőségre, a skálázhatóságra, a ticketing- és egyéb interaktív megoldásokra építene, az applikációval pedig ezt kiegészítően egy B2B-modellt szeretnének követni (vagyis más cégeknek eladni a szolgáltatásukat).
„A vasút folyamatos komfortversenyben áll az autóval. Ez a kalauz a vasúttársaságok részéről egy plusz szolgáltatás lehet.”
A fejlesztési hátteret a magyar, mellesleg piacvezető szolgáltató, a PocketGuide adja. Jelenleg a Visegrádi Alaptól nyert támogatással folyik a munka, de a cél egy önálló, piaci lábon álló, külföldön is értékesíthető termék felépítése. Úgy tűnik, hogy sokan felfigyeltek az ötletre, jelenleg két kockázatitőke-befektetővel állnak tárgyalásban, de biztosítótársaság (itt nevet még nem írhatunk), informatikai óriás (IBM) és hajóscég (Viking River Cruises) is fantáziát lát az ötletben. Júniusban még csak a Dunakanyart térképezhetjük fel a programmal – a történész itt sem hazudtolja meg magát, köztudott, hogy a Pest-Vác vasútvonal volt az első az országban.
Július elsejétől indul a Budapest-Balaton, ősztől pedig a Budapest-Varsó útvonal, de Ausztria és Olaszország nagysebességű vasútvonalaira is készül a tartalom.
