Montenegró GDP-je több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben. Az ország a járvány által legerősebben sújtott országok közé tartozik, ráadásul a gazdasága is nagyban függ külső kitettségektől – és igencsak függ a turizmustól is. Vendégszerzőnk körbejárja, hogy mit várhat Montenegró a következő időszaktól?
A COVID-19 okozta válság, mint tudjuk, sérülékeny helyzetbe hozta a világgazdaságot. Ez alól nem kivétel Montenegró sem, ahol a turizmus termeli az ország GDP-jének nagy részét, és az államadósság szintje is magas. A válság miatt visszaestek az idegenforgalmi bevételek, aminek jelentős továbbgyűrűző hatása volt más szektorokban is, így például csökkent a háztartások fogyasztása.
Az ország euroizált gazdasága ráadásul azt is jelenti, hogy a központi bank (CBM) nem léphet fel végső hitelezőként, azaz nem képes biztosítani a költségvetési szektor finanszírozási igényeit fedező likviditást. Ez, az ország gazdaságába belekódolt tényező korlátozza a kormányzat lehetőségeit a költségvetési ösztönző programok foganatosításában, tehát a régió más országaihoz képest lassítja a talpra állás folyamatát.
Montenegró GDP-je éves alapon több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben, ami a régió legsúlyosabb recesszióját jelenti.
Mentőakciók és kormányzati intézkedések
A montenegrói kormány természetesen intézkedések sorával igyekezett a gazdasági és társadalmi hatásokat enyhíteni, azonban az ország limitált költségvetési tartalékai korlátozzák az intézkedések finanszírozhatóságát és hatályát. A járvány háztartásokra és cégekre gyakorolt negatív hatásainak kezelése érdekében két gazdasági intézkedéscsomagot fogadtak el.
A március 19-én jóváhagyott első intézkedéssorozat részeként vállalatoknak szóló hiteltámogatást nyújtottak az állami Befektetési és Fejlesztési Alapon keresztül, valamint három hónapos általános törlesztési moratóriumot vezettek be a háztartások és a vállalatok kereskedelmi banki hiteleinél.
A kormány által április 24-én elfogadott második, összesen nettó 46 millió euró értékű csomag három hónapra szólt, és célja munkahelyek teremtése és megőrzése, valamint a gazdaság élénkítése volt. Ez az éves GDP 1 százalékát alig meghaladó összeg meglehetősen alacsonynak tekinthető más országok költségvetési programjaihoz képest.
Borúlátó jóslatok
A Pénzügyminisztérium (PM) 2020.
június-júliusi előrejelzései azt mutatták, hogy 2020-ban összesen 6,8 százalékos
GDP-csökkenés várható. Ezt az előrejelzést a minisztérium az idegenforgalmi
bevételek mintegy 40 százalékos várható csökkenése alapján vázolta fel. Persze
nem ez volt az egyetlen előrejelzés, ami lejtmenetet jelzett. Más intézmények –
a PM becslésével szemben – még borúlátóbbak voltak, főként mivel ezek
jellemzően a következő GDP-értékeket jelzik előre 2020-ra. Ilyen előrejelzést
adott például:
- az IMF (-12,0 százalék),
- a Világbank (-5,6
százalék, illetve -8,9 százalék (az alapforgatókönyvre, illetve a negatív
forgatókönyvre vonatkozó),
- az EBRD (-8,0 százalék),
- a S&P (-7,8
százalék),
- az OTP GDP (jelenleg
-12,7 százalék).
Az egyes elemző intézmények a jövő évvel kapcsolatban is megfogalmazták már elképzeléseiket. A 2021-es GDP-növekedésre vonatkozóan a következő becslések léteznek arra az esetre, ha 2020 végéig sikerülne megfékezni a világméretű járványt:
- Pénzügyminisztérium: 4,9
százalék,
- IMF: 5,5 százalék,
- Világbank: 4,8
százalék,
- EBRD: 10,5 százalék.
Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a
világgazdaság helyreállása nagymértékben függ a gazdaságon kívüli eseményektől;
konkrétan attól, hogy mikor találnak hatékony oltóanyagot az új típusú
koronavírusra, és mikor lesz ez megfelelő mennyiségben előállítható.
- Különösen igaz ez Montenegró idegenforgalomra támaszkodó
gazdaságára, hiszen a biztonságérzet alapvető feltétele annak, hogy a
külföldiek újra az országba látogassanak.
Jelen pillanatban azonban még nagy a
bizonytalanság – mind a gazdaság helyreállási pályáját, mind a jövő évi
GDP-növekedést illetően.
Államháztartás, költségvetési hiány és további nehézségek
2020-ban a várakozások szerint csökkenés lesz a GDP minden lényeges összetevőjében (háztartások fogyasztása, beruházások, export), csak az államháztartás fogyasztása fog növekedni az egészségügyi és oktatási szektorok korábban betervezett béremelése, valamint a járvány kezelésével kapcsolatos költségvetési ösztönző csomagok és kiadások miatt.
Az infláció továbbra is alacsony marad, a kereslet csökkenése és az alacsonyabb nemzetközi nyersanyagárak miatt. A 2020-ra szóló inflációs előrejelzések is óvatosak: a CBM 0,8 százalék, a Világbank 0,2 százalék, míg az IMF -0,1 százalék körüli érteket jósol.
A folyó fizetési mérleg hiánya (316 millió)
2020 első negyedévében kisebb, 3,5 százalékos csökkenést mutatott 2019 első
negyedévéhez képest. Ugyanebben az időszakban a külkereskedelmi mérleg hiánya
(423 millió) 31,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019 második negyedévében,
elsősorban azért, mert az import drasztikusan visszaesett a gazdasági tevékenység csökkenése következtében.
A recesszió a költségvetési hiány jelentős növekedésével jár majd, mivel csökkennek a bevételek, és a munkanélküliség, valamint a szociális juttatások várhatóan nagyobb kiadásokat követelnek majd. A pandémia valószínűleg eltéríti majd Montenegrót a korábban várt adósságcsökkentési pályáról, ami kétségeket kelthet az államadósság fenntarthatóságát illetően, miután a nemzetközi piacokon nőttek a hitelfelvételi költségek.
A Világbank becslései szerint az államadósság a GDP 83,1 százalékának felel majd meg 2020-ban, míg a PM a GDP 82,5 százalékára becsüli azt ebben az évben. Azonban az IMF újabb előrejelzése szerint a költségvetési deficit akár a GDP 10,4 százalékát is elérheti, ami 90,8 százalékos GDP-arányos adósságot eredményezne.
Az idegenforgalom és a kapcsolódó ágazatok (például a mezőgazdaság) visszaesése, az export csökkenése és a munkavállalói mobilitás korlátozásai befolyással voltak és lesznek a belátható jövőben még a foglalkoztatásra és a bérekre. A COVID-19 járvány hatalmas nyomást fog gyakorolni a munkaerőpiacra, tovább súlyosbítva a magas munkanélküliség problémáját.
Montenegró kormánya július 23-án fogadta el harmadik, mintegy 1,22 milliárd euró értékű társadalmi-gazdasági intézkedéscsomagját, amelynek célja a gazdaság támogatása és a COVID-19 járvány hatásainak enyhítése volt. Az intézkedéscsomag megvalósítását az elkövetkező négy évre tervezik.
Hatások a
bankszektorban
A montenegrói bankszektort magas fokú likviditás és szolvencia jellemezte a
múlt évben: a pozitív pénzügyi eredmény 50,6 millió eurót tett ki. Ezek a pozitív
paraméterek elősegítették a pénzügyi stabilitás megőrzését és a járvány
megfelelő kezelését a szektorban. Megjegyzendő, hogy bár a bankszektor
tőkeellátottsága továbbra is jónak mutatkozik, a pénzbeáramlás az
idegenforgalom visszaesése miatt csökken, aminek közvetlen hatása lesz a külső
likviditási források iránti igényre és a többletkiadásokra is. E kihívás
mellett a bankszektornak a nyereségesség csökkenésével is szembe kell néznie.
A jelenlegi gazdasági bizonytalanság, a belföldi és külföldi befektetők fokozott óvatossága várhatóan a befektetési aktivitás csökkenéséhez és a külföldi közvetlentőke-befektetések beáramlásának visszaeséséhez fog vezetni.
Összegzés
Montenegró a pandémia által legerősebben
sújtott országok közé tartozik, melynek ugyanakkor a gazdasága is nagyban függ
külső kitettségektől.
Pozitívum viszont, hogy a gazdaság viszonylag gyorsan talpra állhat a vakcina kifejlesztése és széles körű hozzáférhetővé tétele esetén, mivel a teljes infrastruktúra már létezik és készen áll a turisták fogadására.
Az idei év politikai változásokat is hozott. Az augusztus 30-án tartott országgyűlési választásokon a kormánypárt elvesztette hatalmát. Az ellenzéki pártoknak sikerült egyfős többséget kiharcolni a parlamentben. Az új kormány képviselőinek kétségtelenül komoly kihívásokkal kell szembenézniük az államháztartás kezelése tekintetében.
Dražen Stanković
Az OTB Bank montenegrói leánybankjának treasury vezetője
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Ivan Aleksic / Unsplash
