A tobzoskák – amiknek egyes kultúrákban gyógyító erőt tulajdonítanak – a világ kedvenc csempészállatai. A mostani változtatással olyan szintű védelem alá kerültek, mint például az óriáspandák.
A Forbes Next friss, júniusi számában egy térképes infografikát közöltünk olyan állatfajokról, amelyek egyes kultúrában finom falatnak számítanak, de az emberiség a létüket fenyegeti ezzel – arról nem beszélve, hogy az illegális vadhúskereskedelem a különböző fertőzések melegágya is, így végső soron az emberiségre is veszélyt jelent.
A tobzoskák a relatív ismeretlenségből lettek a természetvédelmi híradók címszereplői. Húsuk luxusételnek számít több délkelet-ázsiai országban – főleg Kínában és Vietnámban. Ha ez nem lenne elég, a babonákon alapuló „hagyományos kínai orvoslás” a pikkelyeiket is fölhasználta, egészen az év elejéig még támogatták is az ebből készült „gyógyszereket”.
Az állatok testét fenyőtobozszerűen elhelyezkedő, keratin anyagú pikkelyek borítják. Fontos szerepük van az ökológiai egyensúly fenntartásában: hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak, amelyeket hosszú nyelvükkel nyalják fel. Éjjeli állatok, napközben földalatti odvukba húzódnak.
A magányosan élő tobzoskák az állatvilág rockerei: ha egy hosszú buli után nem érnek haza hajnalig, akkor alkalmi helyen a földbe ássák magukat, és összegömbölyödnek.
Jelenleg nyolc faja él a világban, négy Ázsiában, négy Afrikában. Ezek közül a kínai tobzoska (Manis pentadactyla), a palawani tobzoska (Manis culionensis) és a jávai tobzoska (Manis javanica) a súlyosan veszélyeztetett kategóriában szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) úgynevezett vörös listáján.
A tobzoska más fajai még Afrikában sincsenek biztonságban, az illegális vadászat és kereskedelem révén így is eljutnak az ázsiai piacokra, ahol a pikkelyeket különböző készítményekhez használják fel.
Felmérések szerint csak 2019-ben több mint 195 ezer tobzoskát adtak el illegálisan, az elmúlt 10 évben pedig mintegy 80 százalékkal csökkent a számuk Ázsiában. A mostani változással olyan szintű védelem alá kerültek, mint például az óriáspandák – a WWF, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete egyébként éppen a pandát választotta címerállatául. Arról nincs hír, hogy a pandát tobzoskára cserélnék a logóban, de nagyon támogatják a lépést – áll a szervezet posztjában.
Mint a WWF szerkesztőségünknek elküldött sajtóközleményéből kiderül, a pekingi Állami Erdészeti és Legelőgazdálkodási Hivatal június 5-én jelentette be, hogy a Kínai tobzoska védelmét az eddigi második szintről az első szintű védelemre emelik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állat mind a nyolc faja ebbe a védelmi kategóriába tartozik majd az ázsiai országban.
„Semmilyen kultúra vagy hagyomány nem magyarázhatja meg teljes állatfajok kiirtását. Veszélyeztetett fajokat, akár élelemként, akár gyógyszerként használják őket, függetlenül attól, hogy hatékonyak vagy sem, nem szabad tovább használni, mivel ez a kihalásukhoz vezethet, pedig az ökoszisztémában fontos szerepük van” – mondja Zhou Fei, a kínai WWF programvezetője.
A tobzoska vadászata eddig is illegális volt, de az eddigi védelem nem sok visszatartó erővel bírt a babonás vásárlók számára.
Borítókép: 123rf
