A férfiak 91 és a nők 86 százalékának előítéletei vannak a nőkkel szemben, az emberek 40 százaléka például a férfiakat jobb üzleti vezetőnek tartja a nőknél, bizonyította be egy friss globális kutatás, aminek híre éppen a stockholmi Women in Tech konferenciával egy időben terjedt szét a világban. Ott, Skandinávia legnagyobb, több mint 2500 résztvevővel futó ingyenes női tech-konferenciáján – amire a regisztráció megnyitása után rendszerint fél percen belül telik be az összes hely – is több színpadon szóba került, mit lehet tenni a jelenség ellen.
Hélène Barnekow, a Microsoft Sweden ügyvezető igazgatója – korábban a Telia Sverige CEO-ja és a bostoni Field & Partner Marketing EMC igazgatója – a saját történetén keresztül mesélt a megkülönböztetésről:
„Nekem is volt munkahelyem, ahol néhány hónap után tudtam, hogy mennem kell. Hogy a vezető nem támogató, nem olyan, aki látni akarja a fejlődésemet, nem velem gondolkozik, nem segít a gyermekvállalásban. Láttam ott is nőket, akik kitartanak, akik nem határozzák el magukat a továbblépésre. De azt tanácsolom, hölgyek, ilyen esetekben ne vesztegessétek túl sokáig az időtöket a döntésre.
Hogyan lettem CEO? Csak úgy megtörtént. Számos kontinensen éltem, mindig is külföldön akartam tanulni és dolgozni. Ilyen háttérrel könnyebb. 2018-ban aztán meggyőztek, hogy költözzek Stockholmba, hogy viseljek egy nemzetközi pozíciót, később pedig felkértek az ügyvezetői tisztségre is. Számomra ez egy játék volt, a döntés meghozatalkor nem a cím volt a lényeg, hanem a feladat. Hogy ilyen kérdésekről, témákról dönthessek, hogy influálhassak.
A vezetői döntések mindig erős üzenetet közvetítenek. Az előítéletek elleni harc azzal kezdődik, hogy aktivizálod magad. Olyan emberek után kezdesz kutatni, akik kívül esnek a komfortzónádon, nem szőkék, nem férfiak. Felsővezetőként korán elkezdtem ragaszkodni ahhoz, hogy felvételnél nők és férfiak is legyenek a shortlistjeinken. És bejött, működik, és nem, nem bonyolult.
A Microsoftnál ma a dolgozók többsége nő. Nem nehéz nőket is találni, ha odafigyelünk. És minden okos férfi vegyes csapatokban akar dolgozni, az összes, akit ismerek, nincs ellenállás. Persze elsősorban mi is a kompetenciát vesszük figyelembe.
Ugyanakkor Svédországban is vannak még tech fókuszú képzések, ahol a nők aránya igen alacsony, van hová fejlődni. Az olyan osztályok, ahol mesterséges intelligenciáról lehet tanulni, ez már társadalmi kérdés is. Mindenkinek, aki ilyen képzésekben vesz részt, hatalmas a felelőssége a társadalom formálásában.”
Binette Seck az iCog Anyone Can Code (ACC) partnere, a CSR Academy vezetője a SPACE-en belül (utóbbi Európa legnagyobb esport és gamer központja, egyben kortárs digitális kulturális központ). Többek között egyéves tech képzéseket szervez Svédországban és Afrikában, és programozói ösztöndíjat hozott létre hátrányos helyzetű fiataloknak. Fekete nőként tudja, mi az az előítélet:
„Hogyan kezeljünk olyan embereket, akik nem olyanok, mint mi – ez a legnagyobb kérdés a tudatalatti előítélek kapcsán. Első körben nem a környezetünkkel, hanem önmagunkkal kell kezdenünk valamit ez ügyben. Biztosnak kell lennünk abban, hogy a magunk részéről mindent megtettünk, hogy leszámoljunk velük. Bíznunk kell a kíváncsiságunkban és abban, hogy mi magunk eléggé nyitottak vagyunk. CEO-ként és toborzóként is fel kell tennünk magunknak a kérdést: hogyan szolgálhatjuk mi a társadalmat?”
„Írjunk történelmet! Ha dolgozni akarunk az egyenlőtlenségeken és a kizáráson, legyenek céljaink! Növeljük a perspektívák számát! Ehhez kommunikálnunk kell, megosztani a tapasztalatainkat. Szerintem nagyon egyszerű azt mondani, hogy változtatni akarunk, de ha nem vagyunk elég bátrak ahhoz, hogy történelmet írjunk, akkor ugyanerről fogunk beszélgetni egy év múlva.”
Gerda Larsson, a The Case For Her filantróp befektetési portfólió társalapítója és igazgatója. Korábban genderszakosként a nemek közti egyenlőséget és a női jogokat tanulmányozta, valamint filantróp vállalkozásoknál dolgozott. Jelenleg tagja a Kasha boardjának, amely egy női egészségre fókuszáló e-kereskedelmi platform Afrikában, és részt vesz a The Anna Prize feminista filmdíj munkájában is. Ő mondta a lentieket:
„Még a szexjátékokat is férfiak készítik nőknek, ennél rosszabb nincs. Kevesebb mint egy százaléka kerül nőkhöz a világ összes befektetett összegének, ez is sok minden elmond. És akkor nézzük meg a női csoportokat, amik nem kizárólag fehér nőkből állnak, valószínűleg a 0,01 százalékát kapják a befektetéseknek.”
„Stockholmban élő fehér hetero nőként alapból hatalmunk van. Befektetőként pedig főleg hatalmunk, hatalmas erőnk van. Beszélnünk kell másokkal, kommunikálnunk és fejlődnünk, mert amire szükség van, azok a példaképek.”
A márciusi Forbes magazinban mi is kiemelten foglalkoztunk a nemek közötti esélyegyenlőséggel. A friss lapszámban található a legbefolyásosabb nők listája is. Lapozz bele a magazinba!
